Dobrossy István: A millennium megünneplésének dokumentumai Abaúj, Borsod és Zemplén vármegyékben - Acta archivistica 3. (Miskolc, 1996)

Bevezető

Bevezető

A millennium megünneplésének gondolata - összefüggésben a magyar honfoglalás időbeli határainak pontos megfogalmazásával, behatárolásával - már 1882-ben felvetődött. A Magyar Tudományos Akadémia felkért szakértőinek válasza szerint 888 és 900 közötti tizenkét éven belül történt „a magyar haza elfoglalása és a magyar állam megalapítása”.1 Kormánydöntésre volt szükség ahhoz, hogy az ünnepségsorozat egyetlen konkrét évhez legyen köthető. Az 1892. évi II. törvénycikk a fő rendezvény - országos nemzeti kiállítás - idejét 1895-re tette. Egy év múlva már látható volt, hogy részben a kiállítás, másrészt a tervezett építkezések több időt igényelnek, s különös figyelemmel arra, hogy 1896-ban egyetlen kontinensen sem terveztek kiállítást, az időpontot egy évvel későbbre tették. Az 1893. évi III. törvénycikk fogalmazta meg a módosítást, s ettől az évtől kezdve készült az ország a központi, tehát az országos, illetve a megyei, és településenkénti ünnepségek megrendezésére.

A kötetben bemutatott dokumentumok sorát - az előbbieket példázva - ezért nyitja egy felkérőlevél, amelyet 1893. április 19-én címeztek.2 A kiállítás különböző főcsoportjaiban dolgozó tudósok, kutatók, vagy segítők megbízatásuknak ez év áprilisától kellett, hogy eleget tegyenek. „A millenniumi kiállítás alkalmából kiállítandó műemlékek és régészeti tárgyak összeírására” szóló felhívást a vármegyék alispánjai még 1893 őszén megkapták, s megyéjük területén közzétették.

Az előkészítő munkát, s az elképzeléseket 1893 februárjában jelentés összegezte, amely „Magyarország ezeréves fennállásának megünneplésére vonatkozó miniszterelnöki előterjesztés” formájában vált ismertté. Ebben olvashatjuk, hogy 1896-ig az országban legalább 400 új népiskolának, a fővárosban iparművészeti múzeumnak, új műcsarnoknak,

1 Melléklet a Századok 1883. évf. H. füzetéhez

2 HÓM. HTD. 73.25.1.

7