G. Jakó Mariann: A magyar-szlovák lakosságcsere és előzményei 1945-1948 - Acta archivistica 2. (Miskolc, 1995)

Dokumentumok

39. DOKUMENTUM AbauJ vármegye Törvényhatósági Bizottság* Szikszón 1946 ávi augusztus hő 24 napján tartott rendkívüli ülésén ttMtitttti Székely Ferencz nemzeti bizottsági elnök Javaslatira elhatározta felirattal for dúl a Magyar Külügyminlaztér rtJrhoz a csehszlovák területén folyo magy Uldöaések megakadályozása és ellenaulyou^sa tárgyában. Mint a csehszlovák határridéjen és K»ssa közelében fekvő vé: gye lakosai állandóan van módunkban átagfigyelid. és ésteeüléseket sze­rezni azokat a»legelemibb emberi Jogokat tiprő intézkedésekről és eljá rásokról melyekben a csehszlovák területén elő magyarság részesül. Cseh Szlovákia a nemzetközi, sőtt a híorus Jogban is ismeretlen eszközökkel dolgozik azon, hogy a területen élő magyarságot kiirtsa, vagy földönfu­tóvá téve a trianoni magyarorszé területére kényszerítse, hogy ezzel a maga nemaetiségi határát az ottlakó magyarság helyén egészen a trianni határokig tolja el're. Ebben a törekvésében semmi eszköztől sem riad vissza ez z állam. A magyarok odaát minden Jogi védelem nélkül teljesen törvényen l kívüli állapotban vannak, kit éve az alsóbbrendű hatóságok és gyesek személyi üldözésének bosszújának. A nagasaDo na«.oságok es Dorőságok De­ciig a Doaszuhad Jamt f oly tatásak »nt gyre másra fogatjk el és hurcol­ják ismeretlen Jelyre a »qgyarosat es anu reszujtr# a leggontosaob mond­ják ki minden esetben a teljes vagyoelkobzást, ami a legsovinisztább és és legridegebb faji célok, tehát a fasiszta alapelvek teljes érvényesí­tése. A cseh-szlovák, illetőleg a bécsi döntések alapján visszake rUOLt területen élt magyarok és tisztviselők minden vagyonuk hátrahagyás mellett utastttattak ki és semmi biztató Jel nem mutat arra, hogy hát- ahagyátt vagyonukból illetve ingóságaikból valaha is valamit vissza­kaphassanak, vagy árért kártérítésben részesüljenek. Hírek Jönnek arról, hogy a csehszlovákok közel százezer mag családot, ezen ükül pedig politikaimegbizhatatlanság elmén igen sok magyart összesen többszázezer embert akarnak rövid időn belül átteni arra a Magyarországra, amely a Jóvátételt terhek következtében meglévő lakosságának is alig fogja tudni a mindennapi kenyeret biztosítani. Az Így kiüldözött embereknek még tető »lé helyezése nem biztosítható, hiszen a nagymértrü bombázások következtében épen a lanagyobb befoga­dóképességű városaink hevernek romokban s azzal kell* számolni, hogy ilyen nagy tümeg átvétele esetén ezek a legtragikusabb Jövőnek néznek elébe. Mindezek alapjá a Törvényhatósági Bizottság felhívja a kül­ügyi kormányzat figyelmét arra, hogy a magyar nép ilyen értelmű egyez­mény Megkötéséhez semmikép nem hajlandó hozzájárulni és hozza tudomá­sba a csehszlovák korm ánynak, hogy erőszakos kitelepítés esetén is minden igényét fenntartja az onnan Jogtalanul kiüldözött magyarság min­den aragyonára és az általa lakott területre is. Ilyen erőszakos cselek­mény ellen pedig kére az Egyesült Nemzetek szervezeteinek közbelépését és védelmét. Kérelemmel bfcdul >AbauJ vármegye Törvényhatósági Bizottsága a többi vármegyei és városi törvényhatóságokhoz, hogy hasonló állásfog­lalásukat határozatba foglalva a magyarkülügyminiszteriumba eljuttani szíveskedjenek, hogy eaen határozatok a magyar nép ebben a kedésben elfoglalt egységes állásfoglalása megállapoható legyen s ennek berto- lában a külügyi kormányzat a szükséges minél erélyesebb lépések meg­tételére éz erkölcsi felhatalmazást magkapja. Kelt, mint fent. főispán elnök. 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom