Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - RAJCZI PÉTER: A vallások kulturális szerepe a török uralom alatt Baranyában

ben egyetemet végzett, az biztos, hogy legalább egy-két külföldi egyetemet, akadémiát vagy főiskolát megjárt. Különösen gyakori lett ez a peregrinálás a reformáció terjedésével. Jellemző aztán, hogy ezek a külföldi egyetemeket megjárt diákok rendszeresen visszatérnek hazájukba, sőt a töröktől megszállt területre is, annak anyagi és szellemi sivárságába, és itt nem vagyoni gyarapodásuk érdekében gyakran életveszélyes körülmények között végzik missziós munkájukat. így találunk aztán az itteni kezdetleges, az európai tudományos élettől távoli világban is igen nagy képzettségű embereket. A tolnai főiskola - schola - is jelentős iskolája volt a reformáció korának. Ennek oktatási és nevelési rendszere nem különbözött a korszak más protestáns iskoláinak gyakorlatától. Különleges szerepe abban nyilvánult meg, hogy területileg szinte a török által megszállt területnek a közepén fejtette ki munkásságát. Olyan területre szolgálta a nélkülözhetetlen szellemi vezetőréteg kiképzését, ahol a magyarság missziós körülmények közé került, és ahol a középkor nagy szellemi központjai, a kolostorok, káptalanok működése megszűnt, elpusztult. A hazai reformációt szinte mindvégig szoros szálak fűzték a wittenbergi egyetemhez annak ellenére, hogy általánossá területünkön a helvét hitvallás, tehát a kálvini reformáció lesz. így a reformáció iskolái nálunk is követték a wittenbergit, amelyre pedig Luther tanítványának, Melanchton Fülöpnek volt szervezetileg nagy hatása. Így egészen biztosan Tolnán is ez a melanchtoni rendszer érvényesült, amely abban nyilvánult meg, hogy megtartották a hét szabad művészet, a Septem artes liberale sémáját, de azt megtöltötték a reformáció új szellemi tartalmával. Az alsó, triviális fokozatban a központban a Biblia állott, a quadrivium pedig előkészítette a diákokat a latin, görög, héber nyelvek tanulmányozásával a teológia hallgatására. Természetesen Tolnán ilyen könyvtár is állott a professzorok és diákok rendelkezésére. Adatunk kevés, de tudjuk, hogy a diákok két csoportja, a kisebbek és a togatusok jelentős számban tanultak olyan professzoroktól, akik külföldi egyetemeket is megjártak. Azt is tudjuk, hogy az iskolának jelentős kapcsolata volt a kolozsvári, a debreceni és a sárospataki iskolákkal, amelyek ebben az időben alakultak ki többnyire középkori ferences kolostori iskolákból. Összegezve: minden kultúra alapja a vallás, és a fejlődés során különböző formában megnyilvánuló vallások igen nagy hatással vannak a kultúrára még akkor is, ha ez a kultúra esetleg vallásellenes külsőt vesz fel. A hódító török kultúráját az Iszlám határozta meg, amely aztán hatott a meghódított területek népeinek kultúrájára is anélkül, hogy azt beolvasztotta volna. A tárgyalt időben a magyarság kultúrája keresztény kultúra volt, és így - ahogy bevezetőben megállapítottam