Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - RAJCZI PÉTER: A vallások kulturális szerepe a török uralom alatt Baranyában

A török kolostorok kertjei igen híresek voltak. A virágkertészetben ők honosították meg a tulipánt, a szegfűt (török szegfű), jázmint, nárciszt, orgonát. Nekik köszönhetjük a kajszit (neve is török), cseresznyét, kukoricát (török búza), paprikát, dinnyét, padlizsánt, dohányt. A mai Üszükdár környékéről származik a kadarka. Felvirágzott az állattartással kapcsolatos kézműipar. Mivel a Korán tiltja az arany és ezüst edények használatát, fellendül a rézművesség, a kerámiaipar. Noha elvileg az Iszlám tiltja a borivást, jelentős a bortermelés, és Evlia Cselebi is megemlíti, hogy Szekszárd mellett „a hídon átvitt minden bor után vámot vesznek, másféle tárgyak után semmit sem vesznek". (Szekszárdnak az elmúlt évtizedekig leghíresebb bora az említett kadarka volt. Még utcát is neveztek el róla: Kadarka utca - Pincesor.) (A török kertkultúrát ügyesen felhasználták a ferencesek, akik lakhelyük mellé mindenütt konyhakertet is műveltek, és ezzel a falvak magyar lakosságát is nevelték.) Külön említi Cselebi a medreszét, főiskolát Pécsett. A Korán magyarázóknak és ulemáknak (hittudósok, jogászok) öt iskoláját ismerteti. Nagyon jelentős „az isteni Eflatunnak (Platon) a belső várban levő régi, tudományos főiskolája, melynek hetven fejedelmi boltozatú és várszerű szobája van, ezek mindegyikében egy-egy fajta építészeti tudomány szerint kidolgozott elrendezés, melynek leírására hiányos a nyelv, s az ékesszóló tollnak a beszédje töredékes. Korábbi időben ebben a főiskolában keletről és nyugatról több tanuló lakott, kik az összes különös és csodálatos tudományokat mestereiktől látván, a tudományokat tökéletesítették, jelenleg azonban a szobácskákban várkatonaság lakik s a lakosokkal szórakozik." (Vitatott, hogy ez az épület azonos lenne a székesegyház mögött feltárt épületmaradványokkal, illetve, hogy azonos lenne a középkori pécsi egyetem épületével.) „Török" szón az adott időben - mint már említettem - nem nemzetiséget értettek, hanem vallást. Török minden „igazhitű", muzulmán függetlenül származásától, nyelvétől. Ezért van nagy jelentősége az Iszlám minden megnyilvánulásának, így a búcsújáró helyeknek is. Evlia Cselebi is ismerteti a Pécs környékén levőket, így megemlíti, hogy „a Szigetvári kapun kívül déli irányba hajló főút jobboldalán, a paradicsomkerthez hasonló hegyes földön egy igazhitű tudós orvos volt, aki az orvosi tudományban olyan volt, mint a Messiás". Sírja fölött kupola vagy másféle épület nincs, csak egy hosszú márványkő, melyen különféle nyelveken való írás olvasható. „Idrisz Baba búcsújáró helye, ez az ember az 1000. esztendőben