Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - RAJCZI PÉTER: A vallások kulturális szerepe a török uralom alatt Baranyában

carpi Jakab ferences, akit a pápa a király által kinevezett püspök ellenére bízott meg a pécsi püspökség területén joghatósággal. Ebből, illetve az ilyen jellegű kettősségekből is származtak azok az ellentétek, amelyek - sajnos - ezen a területen a ferencesek és a jezsuiták között kialakultak.) Milyennek látja szűkebb hazánkat a híres török írástudó (cselebi) utazó - Evlia Cselebi -, aki 1660 és 1664 között járt Baranyában. Már Pécs török uralom alá kerülésének leírásánál utal arra, hogy nagyon jelentős ez a hely. Ugyanis a vár átadásával kapcsolatban megemlíti a pécsi „bas irsek"-et, fő érseket. Tudjuk, hogy Pécsett ilyen sosem volt, de a város vezető egyházi jellegére helyesen utal. A keleties túlzásokban bővelkedő leírásból jelenleg csak a kulturális élettel összefüggő jelenségeket vizsgáljuk. Evlia Cselebi szerint a városnak tizenkét imahelye van. Gázi Kászim pasa dzsámija (a mai belvárosi templom) „igen tetszetős és szép, ezért nagy sokaság látogajta". „Egy kerekes, magas kupolája, mely mintha az ég esztergályosainak kezéből került volna ki." Megemlíti Jakovali Haszán pasa dzsámiját (a mai Kórház téren). Ezeken kívül még négy dzsámit, vagyis jelentősebb templomot említ a városban. Részletesen ismerteti a belső várban levő dzsámit, Szulejmán szultán templomát (a mai Székesegyház), amely azonban - szerinte mindig zárva van. Ez a Szent István korabeli épület a maga román stílusával nem felelt meg az Iszlám előírásainak, és átalakítása is nehézségekbe ütközött. Ezért később inkább raktárnak használták. Cselebi szerint ez olyan építmény, amelyet a mérnöki és építészeti tudományban jártas egyén csak csodálni tud. Mind a négy sarkán óratorony van, amelybe valamikor harangoztak, és amely harangszó egy konaknyira (kb. egy napi járóföld) is elhallatszott. Ilyen harangot említ még a budai kapu felett is. Ugyancsak fejlett vallási életre utaló épületeket említ Siklóson és Szigetvárott is. Tény az, hogy a középkori keresztény város jellegében megváltozott, és Janus Pannonius magas szellemiségű városa, amely még Dzselalzade Musztafa török utazó és történetíró szerint is „a paradicsomhoz hasonló régi és nagy város", pár évtized alatt keleties várossá alakult. Szatmáry György püspök nyaralójából derviskolostor lett. (A Tettye név is ennek emlékét őrzi. Tekke török nyelven kolostort jelent.) A helyi lakossággal a maga idejében a békés összeolvadást szinte lehetetlenné tette az iszlám többnej űsége és a nő alárendelt helyzetéből is fakadó kulturális különbség. Salamon Ferenc ugyan említ esetet, hogy egy keresztény nő összeveszvén férjével, törökhöz szökött. Amennyiben ez az iszlám hitre való áttéréssel járt együtt, a magyarság már kivetette magából, és renegátnak tekintette.