Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - KERECSÉNYI EDIT: Kanizsa és környéke helyzete 1594-97 között Haym Kristóf várkapitány és a bécsi udvar levelezése tükrében

haditanács többnyire csak ígéretekkel fizette ki a végvárak katonáit, s az akkor már nagyszámú német zsoldos - de a magyarok is - elsősorban saját életfeltételeit igyekezett biztosítani. Haym sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Jellemgyenge, harácsoló, önös érdekeit előtérbe helyező parancsnoknak bizonyult, aki nem tudta kivívni beosztottjai megbecsülését, hisz megszegve a betyárbecsület törvényeit, vitézeitől és a környező végvárak katonáitól is sorozatosan nagyobb részt követelt a hadizsákmányból, mint ami megillette volna. Ezért bukásakor nem állt melléje senki. Kanizsára csak 1597. augusztus 6-án nevezett ki Mátyás főherceg új főkapitányt Paradeiser György volt zengi főkapitány személyében.

16 Ő volt az, aki 3 év múltán 1600. október 20-án - észlelvén a felmentésükre küldött sereg eltávozását szabad elvonulás fejében átadta a már teljesen romos állapotban levő várat Ibrahim nagyvezérnek, amivel Kanizsa 90 évre török uralom alá került. Tettéért néhány társával együtt Bécsben halállal lakolt, pedig a nyomorúságos körülmények és a gyötrő éhínség közepette is 43 napig álltak ellen a blokádnak és támadásoknak. Jegyzetek 1

Thúry György Múzeum (továbbiakban TGYM) Okmánytár 72.1.1-72.1.3. Az I. kötet címe fordításban: A kanizsai protocollum könyv I. könyve, melyben a kanizsai főkapitányi tisztre, egyéb ügyekre vonatkozó, továbbá ezen vár és a hozzátartozó határ- (vég-) várak dolgában kiadott decretumok, parancsok s az udvarhoz intézett iratok foglaltatnak. 1594. június 1 - 1595. augusztus 31. Az eredeti cím a 4. jegyzetben. Az I. kötet terjedelme 524 oldal, azaz 262 szöveges lap, és 252 levelet tartalmaz. A II. kötet - mely 201 lap terjedelmű - az 1595. szeptember 1 - 1596. június 20. közötti leveleket tartalmazza, de ezeket már nem sorszámozták. A III. kötet pedig az 1596. június 6 - 1597. október 26. között keletkezetteket. Mivel némely levelek a másolás idején úton voltak, az időrendben több eltolódást tapasztalunk. Az első két kötet kötése csaknem azonos, préselt mintázatú borjúbőr, a harmadiké azonban csupán kartonpapír. Előbbiek mérete: 220x310 mm, az utóbbié 205x315 mm. A bőrtáblás protokollumokat 2-2 pár szíjpánttal is ellátták. 2

Az eladó azt állította, hogy a köteteket nagyszüleitől örökölte. Én ugyan ezt nem hittem el, mégis óvakodtam hangot adni kétkedésemnek, mert tartottam attól, hogy az illető meggondolván magát mégsem meri közintézménynek eladni e nagybecsű forrásmunkákat. Már akkor is azt tartottam valószínűbbnek, hogy az eladó az 1940-es évek végén vagy az 50-es évek elején - amikor a MÉH Vállalat dolgozója voit - bukkant rájuk az akkoriban a telepre kerülő sok muze-