Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - KERECSÉNYI EDIT: Kanizsa és környéke helyzete 1594-97 között Haym Kristóf várkapitány és a bécsi udvar levelezése tükrében
ális becsű könyv és irat között. Talán egy kitelepített magángyűjtő könyvtárából vagy egy családi levéltárból hurcolták őket oda. Az egykori tulajdonos gyűjteményének nagyságára egy - az I. és II. kötet borítójának belső oldalára piros krétával írott, ám gondosan kiradírozott, ezért alig látható 4505 (?) - sorszám utal. Lehetséges az is, hogy ez a szám még a másolat készítésével egykorú. Báró Haym Kristóf neve a protokollumban és a szakirodalomban gyakran Haim, elvétve pedig Haymb formában is szerepel. Életéről alig tudunk valamit. 1596. július 23-án keh igazoló jelentésében azt írja, hogy virágzó ifjúkora óta harcol a török ellen magyar, vend és horvát földön. Óbesterei Bánffy Bálint, gr. Thun Ferenc, Haileg Vid, br. Auersperg János ós őrgróf Burgau Károly voltak. Hosszabb időn át viselt komisszáriusi tisztséget, s immár 10 éve alsó-ausztriai kamarai tanácsos. Három fivére: János, István ós Detre szintén rangos állást töltöttek be valamelyik császári hivatalban. 4 E három kéziratos kötet létezésére és jelentőségére már egy 1840 után kiadott, feltehetően hungarológiai vonatkozású német nyelvű könyvjegyzék is felhívta a figyelmet. Egy ebből kitépett, s a második kötet belső címlapjára ragasztott papiroson ugyanis 468-as sorszám alatt a következő szöveg olvasható: „Nagykanizsa - Prothocoll Buech aller décret, Beuelch vnnd Schreiben was wegen des Ob.rist Ambt Canischa wie auch anderer Nottwendigkhaiten derselben Vestung vnnd aller darzue incorporirten Gränitsheuser halber von vnnd geen Hoff geschriben vnnd gehandlt worden. Von ersten Junij Anno 1594-1596.Gleichzeitige Handschrift. 3 Bde. Fol. Ca. 450 BN. 2 preßte Kalblederbde. d. Z., I Bd. br.Wiechtige Quelle zur Lokalgeschiehte c. ungar. Grenzfestung Groß-Kanizsa am Ausgang d. 16. Jahrhunderts u. zur Verwaltungs-u. Kriegsgeschichte jener Zeit. Sauber u. deutlich geschriebenes Manuskript, wahrscheinlich noch unpubliziert." (A cím szövegében több kisebb hiba, elírás található.) Megjegyzem még, hogy a könyvjegyzék előző tétele - mely a papír rongyoltsága miatt csak részben maradt ránk - egy Nádasdy Ferenccel kapcsolatos német nyelvű történeti munkára vonatkozik, míg a következő: 469. sz. tétel Paget, J. Hungary and Transylvania... 1839-ben Londonban megjelent 2 kötetes munkájának bibliográfiai adatait közli. 5 Méri István: A kanizsai várásatás. Vázlat a kanizsai vár és város történetének kutatásához. Bp. 1988. Haym „belső vár"-nak következetesen a Héder nembeli Kokas Miklós által a XIV. század elején már birtokolt támpillérekkel övezett épületet nevezte. Vö. Méri i. m. 20-31. p. 7 A vár és a város megközelítően hiteles XVI. századi alaprajza a bécsi hadilevéltárban található. Méri i. m. 30. tábla és 5-6. ábra. ö 1577-ben egy robbanás szétvetette az erőd egy részét óriási pusztítást okozva épületben és emberben egyaránt. A bajt tetézte, hogy 1586-ban földrengés következtében megrepedeztek a bástyák, sőt a falakon nyílások is keletkeztek. 9 Haym a „vár" alatt a XIV. századi ún. belső várat értette. A későbbiekben ebben alakította ki saját és kísérete lakását. 10 A per egyik vádpontja Püchlerék részéről éppen az volt, hogy Haym csupán azért katolizált, hogy a kanizsai óbesterséget elnyerje. Emiatt hitehagyott árulónak bélyegezték.
