Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - KERECSÉNYI EDIT: Kanizsa és környéke helyzete 1594-97 között Haym Kristóf várkapitány és a bécsi udvar levelezése tükrében
de ő hiába igyekezett levelek egész sorában ártatlanságát bizonyítani, a vádakat nem tudta hitelt érdemlően megcáfolni. Végső kétségbeesésében 1596 áprilisában az óbester elkövetett egy reá nézve végzetes hibát: midőn Kerecsényi György vízvári vajda Prágából jövet Bécsben házában meglátogatta, említést tett arról, hogy a haditanácstól Püchlernek is visz levelet. Ezt ő visszatartotta - mint tudjuk, felbontotta - s csak késve juttatta el Kanizsára. Emiatt Mátyás főherceg május 11-én a Burgban bezáratta azzal a fenyegetéssel, hogy haditörvényszék elé állíttatja. Haym tudván, hogy nemcsak óbestersége, hanem nemesi becsülete is súlyos veszélyben forog, protektorokaí keresett, és igyekezett elnyerni a főherceg bocsánatát. Ügyében május 17-én az alsó-ausztriai kancellár és kormány - 3 fivére és más német urak is közbenjártak, de csak annyit értek el, hogy két hét után a börtönből szabadulván, a bírósági tárgyalás megkezdéséig - saját házában internálta. Haym onnét is bocsánatért esdeklő levelekkel árasztotta el az udvart, sőt a kanizsai katonaságnak is írt, kérvén, hogy álljanak mellé. De eredményt nem ért el, 1596. június 12-én ugyanis hivatalából felfüggesztették. A főherceg még azt is szigorúan megtiltotta neki, hogy Kanizsával akár a legcsekélyebb kapcsolatot is létesítse mindaddig, míg a bíróság nem dönt sorsáról. Külön keserűséget szerzett Haymnak, hogy a kanizsai ügyek vitelével - komiszáriusi minőségben - ezúttal is Püchlert bízták meg, míg az óbesteri teendők ellátásával Lyppart kapitányt, aki előbbinek engedelmeskedni tartozott. 15 A protokollum harmadik kötete szinte kizárólag a Haym és Püchler közötti per eseménysorával foglalkozik. Az 1596. június 6-a és 1597. október 26-a közötti immár nem is mindig időrendben lemásolt, sorszámozás nélküli, és gyakran kusza fogalmazású - levelek szerint Haym konokul védekezik, rágalmaknak minősítvén a vádban szereplő visszaélések sorát. Pártatlan vizsgálatot követel, miközben ő is különféle visszaélésekkel gyanúsítja Püchlert. 1597 tavaszán Haym érezte már, hogy a kanizsai óbesterséget és a pert elveszíti. Ezért április 29-én fivéreivel együtt arra kéri a császárt, járuljon hozzá kegyesen, hogy ő mondjon fel, s a szerződésben kikötött 3 havi felmondási időt igénybevehesse. Ily módon emelt fővel mondhatna búcsút Kanizsának is... A kérelmet Mátyás főherceg is támogatta, de Rudolf döntését nem ismerjük. A 108 szövegoldalnyi III. kötet végén, 1597 októberében még mindig csak a per előkészületeiről van szó, mert a levelekben szereplő állítások egy része és a vád még mindig nem nyert bizonyítást. Mivel azonban Haymot elsősorban saját sor-
