Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - KERECSÉNYI EDIT: Kanizsa és környéke helyzete 1594-97 között Haym Kristóf várkapitány és a bécsi udvar levelezése tükrében

bona, liszt, posztó, pénz, deszka, szeg stb. előteremtésével zaklatja a rendes adón felül. A nép nem győz miatta panaszkodni, mert ha egy falu természetben teljesíteni nem bír, akkor készpénzben követeli a szolgáltatást, ha pedig fizetni sem tud, elhajtja állataikat, elragadja az asszonyokat és gyermekeket, sőt még robotot is követel. Július 11-én pedig arról számol be, hogy kémei szerint a török végvárakban hallatlan félelem és ijedelem tapasztalható, mivel a hadinép nem akar harcba szállni... A Kapós alatti keresztény falvakból háromszori kikiáltással hadba hívják mindazokat, kiknek kardja és dárdája van... Sok keresztény parasztot kényszerít a török velük menni, s őket igen keményen tartja. Állatot és embert kell a parasztnak adnia, ráadásul mindenüket elszedik, őket megverik, sőt többeket karóba húztak. A nép várja, hogy jönne már egy keresztény sereg, amelyhez átpártolhatna. Augusztus 20-án pedig azzal a hírrel érkezett Kis Iván kém a kanizsai várba, hogy a Babócsa visszafoglalására készülő törökök dühükben a keresztényeket halálra marcangolják és tőlük mindent elrabolnak. Nagyon várják a keresztény sereget. Másutt azt olvashatjuk egy jelentésben, hogy azon török császár alá tartozó falvakra, melyek a kirótt vagyoni és véráldozatot megadni képtelenek voltak, a basa két ízben véres lándzsát küldött, sőt másodízben meg is izente, hogy ha három nap alatt nem teljesítenek és a kocsikkal robotba nem jönnek, családostul levágja, fölégeti és elpusztítja őket. Haym a török túlkapásai ellen úgy szándékozott az alattvalókat megvédeni, hogy a többi végváriakkal együtt ellenintézkedéseket foganatosított. „Hogy pedig a török azt ne higgye, hogy mi mindenféle cselekedetüket hallgatólag tudomásul vesszük és fenyegetődzéseiktől félünk - írja -, a tisztek tanácsosnak tartják, hogy az összes falura mi is véres lándzsákat küldjünk és büntetés mellett megtiltsuk, hogy a rendes adón felül a töröknek bármit is adjanak". Ugyanakkor a Rába felé eső hódolt faluknak nemcsak az új követelések teljesítését, hanem a rendes adó fizetését is végleg megtiltották. Annak érdekében pedig, hogy a falvak népét a török betörés ellen minél hathatósabban megvédhessék, elrendelték, hogy ha a várakban vagy a falvakban megbízott parasztok a riasztó lövéseket leadják, minden faluból siessen bizonyos