Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

I. Tanulmányok a török alóli felszabadító háború kérdéseiről - NAGY LÁSZLÓ: A török világ végnapjai Magyarországon (A török katonai kudarcok okai, 1683-1689)

A török világ végnapjai Magyarországon (A török katonai kudarcok okai, 1683-1689) Nagy László Amikor Kara Musztafa pasa nagyvezér, ez a mérhetetlen hatalmi ambícióktól fűtött férfiú 1683 nyarán Bécs elfoglalására indult, még senki sem sejtette - s nem is sejthette -, hogy ez a támadás lesz a nyitánya a magyarországi török világ végnapjainak. Arról, hogy milyen is volt ez a világ Magyarországon és Erdélyben, már a kortársak is eltérően vélekedtek, s eltérő álláspontok találhatók az újabbés legújabbkori magyar történeti irodalomban is. Azt általában senki sem vitatja, hogy egy kezdetlegesebb fejlődési fokon álló nép hódítása mindig megzavarja az elfoglalt ország gazdasági fejlődését, és elpusztít számos termelőerőt. E megállapítás érvénye maradéktalanul áll azokra a balkáni országokra, amelyeket teljesen elnyelt a barbár oszmán hódítás áradata. Magyarországon és Erdélyben azonban a vitathatatlan gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális hátrányok ellenére némiképpen másként alakult a helyzet. Elsősorban azért, mert a török a középkori magyar királyságnak csupán egy részét tudta maradéktalanul bekebelezni a birodalomba - és még e terület lakói is kedvezőbb helyzetben éltek, mint a balkáni népek -, ugyanakkor Erdélyt a hozzákapcsolt területekkel - illetve Bocskai István és Thököly Imre felső-magyarországi fejedelemségét - a török hatalom a birodalom „külön státusú" részeként birtokolta, amelynek belső rendjét csak igen korlátozott mértékben befolyásolta. Magyarország kétségtelenül kuriózumnak számított az oszmán birodalmon belül. Többek között azért is, amint arra többen rámutatnak, mert a török feudalizmus súlyos vereséget szenvedett az elfoglalt területeken is attól a magyar feudalizmustól, amelynek a hadseregét többször szétverte, államát szétzúzta és területi integritását megsemmisítette. Persze még mindig további kutatásra szorul számos kérdés; így például az, hogy a török és a magyar uralkodó osztályok hosszú egymás mellett élése mennyiben „lazította fel" az oszmán társadalmat; vagy például hogy a török vazallusi állapot mennyit torzított a török-vazallus Erdély belső társadalmi, hatalmi struktúráján? Annyi azonban már ma is elmondható, hogy az elhúzódó török uralom és a vele járó háborúskodás óriási csapást jelentett nemzeti létünkre és különösen gazdasági, társadalmi fejlődésünkre. Ennek a világnak a fölszámolása vette kezdetét 1683ban Kara Musztafa Bécs elleni támadásával.

1 Az oszmán hódítókra és elnyomókra végzetes hatású hadiakcióra olyan időszakban került sor, amikor Magyarország lakosságának döntő többsége elveszítette a