Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - DÁVID GÉZA: Szigetvár 16. századi bégjei

seresével. Ennek kapcsán egy szultáni parancsra hivatkozik, melynek szövegét is 122 ' közli. Alá tudjuk-e támasztani ezt a kijelentést? Ugy vélem, igen. Egy rúznámcse passzus siet segítségünkre, mely szerint a szigetvári beglerbég pecsétes deftert küldött Isztambulba, s benne a segesdi lovasok közül ajánlott valakit kezdő birtokra, minthogy az „a boldogság küszöbétől Budára érkező pénz (eljuttatásában) 123 segédkezett". Itt csak ugyanarról az összegről emlékezhettek meg, a kormányzó pedig nyilván olyan emberét terjesztette fel, aki vele együtt tette meg az utat. Amilyen váratlanul hívták életre, oly hirtelen, s éppúgy magyarázat nélkül szüntették meg a Szigetvári beglerbégséget. Haszán utódjának, Mehmed bégnek újra meg kellett elégednie a szerényebb szandzsákbégi ranggal. Róla eddig egyetlen adat került csak kezembe, de a rá vonatkozó dátum legalább tényleges működést tükröz; eszerint 1597. május 8-17. között ő irányította a livát.

124 Nyomába (Deli) Naszúh bég lépett, akivel 1597. augusztus vége felé a Győr felmentésére igyek125 vökhöz Válnál csatlakozók közt találkozunk először. A most idézett krónika 1 Oft ugyan alkalmanként pasa címmel is megajándékozza Naszúhot, a levéltári do127 kumentumok azonban mindig bégként aposztrofálják őt, azaz a terület szan128 dzsák-sorba való visszasüllyedése végleges érvényű volt. Naszúh bégnek nem sikerült megérnie a század utolsó esztendejét, 1599 áprilisában a kanizsai őrség tagjai Csúzi András hadnagy vezetésével Babócsa és Szigetvár között portyázva levágták őt.

129 Az esetről török forrás is megemlékezik, miszerint 1600. augusztus elején katonáik „abban a (Szigetvár környéki) völgyben táboroztak le, amely130 ben az elhunyt Deli Naszúh pasa vértanúvá lett". Megüresedett székét 131 hamarosan Juszuf bég foglalta el, akinek elég komoly szerepe lehetett a nagy132 vezír, Ibrahim pasa figyelmének Kanizsára fordításában. Zárult-e vele a 16. századi Szigetvári bégek sora vagy sem, egyelőre kérdéses - az én anyagom ezen a ponton kimerül. Néhány általánosításra azonban van még módunk. Többek között leszögezhetjük, hogy mint a nyugati határok közvetlen közelében fekvő székhely vezetőire, a szigetvári bégekre nehezebb feladatok hárultak, mint a katonai szempontból konszolidáltabb poszton lévő társaikra. Aki ide került, fokozottan számíthatott arra, hogy igen hamar össze fog akadni a bajsza a magyar végbeliekével, hogy előbb-utóbb leváltását fogják követelni Habsburg részről, s hogy a hódoltatás tisztázatlanabb formáival fog találkozni, következésképpen azon adókat, amelyekre jogosult, alkalmanként még maga is csak nehézségek árán fogja tudni begyűjteni. Ugyanakkor kihívást jelentett a frontszakaszon kulcspozíciót betölteni. Mi más vonzotta volna Tirjáki Haszánt nem kevesebb, mint hat alkalommal (ha jól