Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - DÁVID GÉZA: Szigetvár 16. századi bégjei

Forgách Ferenc kicsit gyermetegnek hangzó verziót ad elő, miszerint a bég azt hitette el a nagy törökverővel, hogy ő keresztény származású, s most vissza akar térni eredeti vallására.

24 A másik, valószerűbb változat szerint portyázást színlelő török egységek kicsalták Kanizsa védőit, majd az Oroszton melle ti erdőben rejtőző egyesített csapatok rárontottak a csalétekként kiküldöttek felett sikert arató s gyanútlanul arra felé haladó magyar katonaságra, akik a túlerővel szemben vé25 gül alulmaradtak. A török államvezetés kicsit másképp értékelte az esetet. A nagyvezír, Szokollu Mehmed Miksának írt levelében (még pontosabban: annak fogalmazványában) a következő módon reagált a Porta számára küldött Habsburg panaszra: „Különösen pedig az mondatott, hogy Szigetvár, Pécs és Koppan szandsákok bégjei seregesen Thúry György ellen mentek. Ámde ez a dolog nem úgy van, amint királyi Felségednek előterjesztették. Ez a Thúry György nem maradt nyugton, hanem az egész világ tudja, hogy mindig gonoszságban járt és szokása volt valamelyik úton lesbe állva minden szandsákbéget, ki azon vidékre ment, megtámadni. Mikor mostanában a szigetvári bég változott és oda utazott, az említett Thúry György gonoszat forralt ellene. Az említett bég csak a gonoszság elhárítása végett cselekedett, ő pedig szokása szerint a béget megtámadta, ezért jött fejére a baj. Erről az oldalról a bégek nem mentek oda és a túlsó oldal határain belül nem voltak, ez olyan világos, mint a nap. Királyi Felségednek, kik ilyeneket jelentenek, nem mondanak igazat és csak a két fél között az egyenetlenséget kezdeményezik. Isten mentsen! hogy ezeknek szava meghallgatást és jóváhagyást nyerjen."

26 Furcsa mindenesetre, hogy ezért a nem akármilyen fegyvertényért Alit nem vagy alig méltatták fizetésjavításra: 350.000 akcséval kezdett, s szerény 5.000 akcséval magasabb összeggel ment két év és két hónappal később tovább, ezúttal Szolnokra.

27 Igaz ugyan, hogy esetleges újabb emelésekkel sem ment volna túl sokra, mivel még az eredetileg neki járó határt sem érték el a számára kiosztott javadalmak, legalább is igen jelentékeny, 60.000 akcsés hiányról panaszkodott, amire 1571 augusztusában csak annyi bíztatást kapott, hogy üresedő ziámetekből és tímár-birtokokból kell kigazdálkodni az elmaradt hányadot.

28 Szigetvári ténykedésének korai szakaszában egy másik fontos kérdés is felmerült, éspedig a szandzsák-határok módosításának igénye. Nevezetesen a pécsi bég szerint a siklósi kazá egyes részeinek az ő felségterülete alá kellett volna tartozniuk. Ali bég azzal érvelt, hogy Iszkender bég működése során a szóban forgó kisebb közigazgatási egységet az újonnan kialakított szandzsákhoz csatolták. Az