Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - SZITA LÁSZLÓ: Szigetvár kapitulációjának visszhangja az egykorú nyugat-európai sajtóban

31-én utazott vissza a megállapodással. Őt követte von Daun gróf, császári tábornok, hogy az erődben mindent átvizsgáljon, leltárba vegyen és elrendezzen. Amikor a török és utána az említett tábornok Szigetre érkezett, a törökök február 12-én kiürítették az erődöt. Ezt követően először egy százados vonult be 100 emberrel, majd 13-án gróf Daun a többi katonával. A török parancsnok átnyújtotta neki a város és a vár kulcsait, majd elküldtek néhány törököt Kanizsára, hogy őket az átadásról értesítsék és hasonló cselekedetre bíztassák, melybe azok mégsem egyeztek bele. 17-én 6000 török vonult ki, közöttük 1000 fegyverforgató katona. Szárazföldön a Dráváig, vízen Widdinig kísérték őket. * Sziget a természet által és mesterségesen is kialakított, háromszorosan megerősített, áthatolhatatlan erődvonal. A várost és a várat a régi és erős falakon kívül egy mély és széles vizesárok veszi körül. Két kapuja van, a Pécs-Kanizsa kapu (Fünffkirchner-Canischer) és a Siklósi-kapu (Siclosser), emellett 3 értékes fürdője, az egyiket a török férfiak, a másikat a nők használták, valamint három temploma vagy dzsámija, a városban lévőt Aly-Bassa-ról nevezték el és ólommal van a teteje fedve, s szép márvány oszlopai vannak. A fegyvertárban több kisebb ágyú és kézifegyverek, mindenfajta muníció mellett nagy mennyiségű hadieszközök találhatók, továbbá 85 nagyobb ágyú is. Az erőd rendkívül jó fekvésű: körös-körül szép szőlők, kertek és jó erdők találhatók, ahonnan erdei gyümölcsöket, vadhúst, halat és madarat oly bőségesen nyerhet az ember, mint egész Magyarországon sehol sem. Sziget erődje nevét a szigetről kapta, melyen fekszik, mivel Sziget magyarul ezt jelenti. Elsőként Oswald Antonius nevű ember épített rá egy kerek tornyot, mely ma is áll, és azt Szigetnek nevezte el. Ezt utódai épületekkel és védművekkel bővítették, és amikor 1530-ban János magyar király katonái a város és a vár nyugati oldalát megostromolták, Valentin Ening, kit „töröknek" is neveztek, kiállta az ostromot, majd a már akkor is mély árkot és jó védművet az ostrom megszűnte után még jobban megerősítette. Miután pedig az említett Valentin Szolimán