Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - SZITA LÁSZLÓ: Szigetvár kapitulációjának visszhangja az egykorú nyugat-európai sajtóban

török császár kezébe került és fogolyként Konstantinápolyba vitték, gyermekei az erődöt Ferdinánd római császárnak adták át. Az erőd háromszoros védmű-rendszer, és öt bástyája van. A város a nyugati oldalon fekszik, két sánccal és egy árokkal van körülvéve, melyet fával és gyeppel borítottak. 1555-ben Ally pasa megrohanta az erődöt és a következő év június 10-én megostromolta. (Benne Horváth Márk tartózkodott 2000 katonájával.)

5 A pasa az ostromlottakat mindjárt egy levélben megadásra szólította, ők viszont a levelet széttépték és ágyúkkal válaszoltak, majd azonnal kitörtek és sokat az ellenség közül leterítettek. 13-án az ágyúütegek elkészülte után a törökök kezdtek el 9 ágyújukból a várra tüzelni, amely 20-áig tartott, aminek következtében a fal egy nagy részen leomlott. Négy alkalommal támadtak hevesen egymás után, mégis nagy veszteséggel kellett távozniuk. Majd újabb kísérletet tettek és fával és rőzsével befedték az árkot, melyet azonban a mieink felgyújtottak. Nem sokára ötödször is rohamra indultak, de eredménytelenül, mire a mieink kirohantak és 800 törököt levágtak. Ezután egy magas sáncot hánytak az erőd közelében és nagy kárt okoztak onnan. 25-én betemették a vizesárkot, 30-án az árkot megtöltötték újra fával rőzsével az ostromhoz, amelyet a keresztényeknek szurokkal, kénnel, szalonnával újra sikerült meggyújtani. Mikor a törökök a tűz eloltására odasereglettek, a keresztények kirohantak és az ellenség közül 700-at megöltek. Július l-jén újra feltöltötték az árkot és ugyanúgy megverettek, miközben közel 400-at megöltek közülük. 12-én az ellenség magas sáncokat emelt sánckosarakkal védve magukat, és öt napon erősen lőtték a várat. A mieink ezzel szemben földből és feltöltött zsákokból ellensáncot emeltek és oly erősen ágyúzták az ellenség védműveit, hogy azt teljességgel szétrombolták. Amikor a törökök látták, hogy nem tudnak eredményt elérni, elvonultak és a nagyobb ágyúkat Pécsre vontatták. Ezt figyelmen kívül hagyva a nagy szultán megtiltotta Ally pasának, hogy Budára jöjjön addig, amíg Sziget várát be nem veszi, mivel a keresztények onnan (mivel terület közepén fekszik) portyázásaikkal nagy kárt okoznak, mivel bőrhajóikkal, melyeket könnyedén magukkal visznek, gyakran átkelnek a Dráván és Szlavóniában nagy zsákmányt szereznek. Ally pasa, hogy szultánja szigorú parancsát végrehajtsa, július 26-án újra megjelent Sziget előtt, öt nap alatt 10.000 ágyúgolyót lőtt be a várba, mégis csupán egyetlen embert ölt meg ezáltal és nagy veszteséggel újra el kellett vonulnia, mivel az ostromlottak oly bátran védekeztek.