Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - SUGÁR ISTVÁN: Szigetvár kapitulációja és a megadási szerződés

Szigetvár kapitulációja és a megadási szerződés Sugár István A felszabadító hadjárat sikerei Pécs feladásáig 1683-1686 Köprülizáde Ahmed török nagyvezér - kinek tiszte alatt úgy látszott, mintha az oszmánok hatalmának régi fénye felragyogott volna - miután 1676. október 27én békét kötött a lengyelekkel, 30-án meghalt.

1 Utóda november 7-én Urudzs bég fia, Kara Musztafa lett, elnyerve a Török Birodalom élén a mindenható padisah után a legjelentékenyebb méltóságot.

2 Kara Musztafa pasa nagyvezér volt az, aki 1683-ban több dívánpasa véleményével szemben kierőszakolta a birodalom és saját személye részére is a Bécs elleni tragikusan végződött hadjáratot. A nagyvezér valóra kívánta váltani Nagy Szulejmán tervét, Bécs elfoglalását. 1681. február 11-én tatár közbenjárással békével ért véget az Oroszország elleni háború,

4 tehát erről az oldalról nem fenyegette a birodalmat veszély. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy XIV Lajos francia király nyomatékkal bíztatta a Portát a Habsburg székvárosra mérendő katonai csapásra.

5 A török Porta ilyen - részére kedvezőnek vélt - körülmények között már 1682 őszén határozott a döntőnek szánt 1683. évi Bécs elleni hadjáratról. 1683. január első napjaiban kitűzték a szultán drinápolyi palotája előtt a zászlót Magyarország ellen, miként az a török hadjáratok előtt szokásban volt.

6 Amikor Bécsben megtudták, hogy a török hadsereggel támad a Habsburg császár országai ellen, megtették a szükségesnek ítélt előkészületeket. 1683. március 31-én - éppen azon a napon, amikor a hatalmas oszmán had megindult - Habsburg Lipót Magyar-, Cseh- és Morvaország királya, az osztrák örökös tartományok és a Német-Római Birodalom császára és Sobieski János lengyel király török elleni katonai véd- és dacszövetségre lépett, s e Szent Szövetség („Lega Sacra") tagja lett XI. Ince pápa és a Velencei Köztársaság is. Kara Musztafa nagyvezér serege Bécs falai alatt 1683. szeptember 12-én szörnyű vereséget szenvedett, fejvesztetten menekültek igazhitű harcosai Magyarország felé. A nagyvezér azután Belgrádban a szultán parancsára életével lakolt vészes katonai kudarcáért. A szövetséges keresztény hadaknak Bécs falai alatt a török sereg felett aratott fényes és döntőnek bizonyult katonai győzelme váratlan, de egyértelmű nyitányá-