Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - SUGÁR ISTVÁN: Szigetvár kapitulációja és a megadási szerződés

ul szolgált a magyarországi török hódoltságnak az egymást érő, súlyos áldozatokat követelő hadjáratok sorozata útján való felszámolására, az oszmán hódítóknak Magyarországról való kiűzésére, s ennek keretében hazánk felszabadítására. A Bécs alól keleti irányban megindult keresztény hadak még 1683. október 27én megadásra bírták Esztergomot, de 1684 őszén Buda ostromával kudarcot vallottak. 1685. augusztus 15-én Érsekújvár is kapitulálni kényszerült. Egy merészen előretörő sereg megadásra bírta Szolnok várát. A Lotharingiai Károly herceg főparancsnoksága alá rendelt szövetséges keresztény hadsereg Miksa Emánuel bajor választófejedelemmel együtt ostrom alá vette Buda várát, s hosszú és véres ostrom eredményeként 1686. szeptember 2-án lehullott a Török Birodalom lobogója Buda várának ormáról: felszabadult Magyarország „szíve".

9 Buda visszafoglalása után a hadműveleti terv szerint a Lotharingiai Károly főparancsnoksága alatt álló szövetséges hadseregnek tovább kellett haladnia délredélkeletre, a belgrádi fő hadműveleti irányba. A bécsi udvar ugyanis meghagyta a főparancsnoknak, hogy kövesse a Dárda felé visszavonuló Szulejmán pasát, s ezáltal a Duna bal partján fekvő térség teljes kiürítésére kényszerítse őt. Az ily módon szabaddá vált területen egy-egy hadtestet rendeljen ki Szeged és Pécs bevételére, majd pedig az ország felszabadítását a Tisza és a Dráva vonaláig terjessze ki. S amennyiben rendelkezik még elegendő katonai erővel, úgy szigetelje el, vegye blokád alá Szigetvárt, Kanizsát, Székesfehérvárt és Egert.

10 Károly herceg valóban abban bízott, hogy a menekülő török nagyvezért még utolérheti és csatára kényszerítheti.

11 1686. szeptember 22-én a szövetséges sereg Palánkánál táborozott, ahonnan a főparancsnok Bádeni Lajos őrgróf parancsnoksága alatt egy 14 ezredből álló lovas és gyalogos különítményt indított el a Dráva felé azzal a paranccsal, hogy az ottani császári csapatokkal egyesülve az Eszékig terjedő területet vegye birtokba és tisztítsa meg az ellenségtől. E hadtest császári ezredeit Batthyány- és Esterházy-huszárokkal egészítették ki.

12 Lotharingiai Károly herceg továbbhaladva, Kalocsa tájékáról de la Vergne márki parancsnoksága alá adott csapatokkal Szeged megvételére rendelte Bádeni seregét.

13 Bádeni Lajos egymás után foglalta el Simontornyát, Dombóvári, Kaposvárt, Segesdet és Barcsot, félkörben körülvéve Szigetvárt.

14 A csapatok október 16-án érkeztek Pécs falai alá, s megkezdték a vár és a város ostromát. Október 21-én a