Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
I. Tanulmányok a török alóli felszabadító háború kérdéseiről - KALMÁR JÁNOS: Az Einrichtungswerk fogadtatása a bécsi udvari főbizottságnál
Az Einrichtungswerk fogadtatása a bécsi udvari főbizottságnál Kalmár János Einrichtungswerk-kiadásunkban nem szerepeltetjük Baranyai Bélának a Magyar Országos Levéltárban őrzött hagyatékában található főbizottsági konferenciák töredékes hasábkorrektúrában megmaradt jegyzőkönyvmásolatait, amit ő tervezett Einrichtungswerk-közzététele egyik mellékletének szánt. Nemcsak az anyag időközben bekövetkezett részleges pusztulása, s bécsi eredetijének - melyet Baranyainak nem is sikerült hiánytalanul kibetűznie - igen valószínű megsemmisülése indokolja ezt a döntésünket, hanem az is, hogy e jegyzőkönyvmásolatok - túlságos szűkszavúságuk okán - az önmagukban való értelmezésre hiánytalan állapotban sem lennének alkalmasak. A bennük rejlő érdekes tartalom - ti. a bécsi udvar vezető politikusainak az Einrichtungswerkkel kapcsolatos, személyhez köthető véleménye - csakis egy másik, már közzétett forrásanyaggal, az Einrichtungswerkből készített „Compendium" votumaival egybevetve látszik megfejthetőnek. Ezért önmagukban keveset mondó töredékek publikálása helyett az alábbiakban így kísérlem meg vallatóra fogni a Baranyai-hagyatékban megmaradt jegyzőkönyveket. Az Einrichtungswerket a Ferdinánd Dietrichstein herceg császári főudvarmester elnöklete alatt működő ún. főbizottság túl hosszúnak ítélte arra, hogy teljes terjedelmében I. Lipót császár elé terjessze. Ezért annak fejezeteit a lényegre szorítkozva lerövidítette, hogy még az idősebbik császárfi, I. József Augsburgban esedékes római királlyá koronázására való elutazása előtt bemutathassa az uralkodónak. 1 Mellékelték hozzá az egyes témakörökkel kapcsolatos, közösen kialakított állásfoglalásukat is, nyilván az uralkodói döntés megkönnyítése végett. Ezek között egyedül az utolsó, egyszersmind a legterjedelmesebb (ti. a „Camerale") fejezetre vonatkozó állásfoglalás nem található meg, feltehetőleg azért, mert valamilyen oknál fogva el sem készült. 2 Ezt az opiniókkal ellátott summázatot 1689 májusa és 1690 júliusa között vethették papírra. E „Compendium"-ot mindenekelőtt az azt kiegészítő votumok teszik önálló forrásértékűvé. A Dietrichstein elnöklete alatt jobbára a Kollonich Lipót bíborosérsek bécsi házában ülésező főbizottság Theodor Strattmann osztrák kancellárból, Ernst Rüdiger Starhemberg haditanácsi elnökből, Wolfgang Andreas Orsini von Rosenberg udvari kamaraelnökből, Franz Ulrich Kinsky cseh főkancellárból és Kollonich bíboros kalocsai érsek magyar kamaraelnökből állt. De
