Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Új üzemi formák Magyarország iparában a XVII/ XVIII. század fordulóján

éppúgy lehet egy céhmesteré, sőt kontáré, mint egy mai fogalmaink szerinti manufaktúráé. Ez az oka annak, hogy még a II. József kori manufaktúra tabellák is tele vannak céhes mesterek műhelyeivel. Még a legegyértelműbb a források szóhasználata a nagyolvasztók esetében. A Hochofen a XVII. század végétől kezdve mindig nagyolvasztót jelöl, amit azonban korabeli magyar megfelelőjéről, a massáról már nem mondhatunk el. Ahhoz tehát, hogy egy vállalkozást új üzemi formának minősíthessünk, a forrásokban adott megjelölésén túl további adatokra is szükségünk van. Mindezt figyelembe véve Magyarországon 1718 előtt összesen három textilipari, egy bőripari és három vaskohászati vállalkozást minősíthetünk új típusú üzemnek. Valamennyinek közös vonása, hogy létrehozóik valami újat akartak meghonosítani, nagyon is konkrét szükségletek kielégítésére. 1. Bél Mátyás tudósít róla a Notitia-ban,

1 hogy Szelepcsényi György esztergomi érsek a Pozsony megyei Gombán posztógyártó manufaktúrát létesített. Megemlékezik erről az üzemről Wilhelm Schröder is Fürstliche Schatzund Rentkammer c. könyvében, és elmondja, hogy a posztó az érsek juhainak gyapjából készült, s az érseki kertben termelt amarántvirággal festették bíborszínűre.

2 Ami a datálást illeti, Szelepcsényi 1666-tól 1685-ben bekövetkezett haláláig volt esztergomi érsek, Schroder könyve pedig, amelyben az érsekről még mint élő személyről, a gombai manufaktúráról pedig mint fennálló üzemről van szó, 1686-ban jelent meg. Ha meggondoljuk, hogy Schroder 1677 óta állt a két évvel korábban alapított, Bécs melletti tábori manufaktúra mintaüzem élén, amely 1681-ben szűnt meg, nagyon valószínű, hogy Gombára vonatkozó értesülései is ez időből valók. Az első manufaktúra alapítási hullám a Habsburg birodalom osztrák és cseh tartományaiban 1666-ban indult meg, s mintegy másfél évtizedig tartott; ebbe a sorozatba illeszkedhetett bele Szelepcsényi kezdeményezése is, talán a 70-es évek derekán vagy második felében. Mint a legtöbb korai alapítás, a gombai manufaktúra sem volt hosszú életű: a török és Thököly 1683. évi Bécs elleni felvonulását aligha élte túl. 2. Ismeretes, hogy II. Rákóczi Ferenc munkácsi uradalmát a szabadságharc éveiben ipari centrummá akarta fejleszteni. A várban hadszertárat létesített, amelyben fegyvergyártással is foglalkoztak, újra üzembe helyeztette az uradalmi vashámort, a szabadságharc végén Munkácsra telepítette át a nagybányai pénzverdét is. Ebbe az iparosítási programba illeszkedik egy 1706. évi adat arról, hogy Munkácson felépült egy kallómalom, egy feszítőráma és 15 ház a Puchó környékéről ide telepített munkások számára-, kétségtelen, hogy posztógyártó manufaktúra volt születőben. Hogy az üzem azután megindult-e, nem tudjuk.

3 Ha meg is kezdte a termelést, a szabadságharc végén már bizonyosan nem működött. 3. A ferences rend csuha- és pokrócgyártó üzemet állított fel Esztergomban. Először 1717-ben említik, s még az 1780-as években is megvolt. A rend itt