Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Stjepan Srsan: Törökök a XVI. és a XVII. századról szóló horvát irodalomban (fordította: Rohrerné Kovácsevics Zsuzsanna)

sabb általános történeteket, ezt követi a rövid történeti áttekintés, majd a politikai viszonyokról szóló irodalom néhány megjegyzéssel, egyes szerzők és korok témamegközelítéséről, szó lesz társadalmi-gazdasági viszonyokról, parasztfelkelésekről, a Zrínyi-Frangepán-íéle összeesküvésről, a katonai határőrvidékről és mindarról, ami szorosan kapcsolódott a 16-17. századi török harcok, hódítások hatása alatt álló horvátországi viszonyokhoz. Kiemeljük a vallásokkal foglalkozó legfontosabb munkákat, más megyékkel és városokkal foglalkozó munkákat, ezt követi a török elleni harcokról szóló irodalom, a 16-17. századi török hódítás hatása alatti migráció, demográfia kérdése. Végül sor kerül a 16-17. századi híres emberekkel foglalkozó irodalomra, a kultúrművészeti alkotásokra és a szépirodalomra. Az itt közölt irodalom, egészében ajánlott jellegű, célja egy általános áttekintés arról, ami már megjelent Horvátországban a 16-17. századról, valamint a további tágabb és mélyebb kutatásokat szolgáló forrásokra és irodalomra. A 16-11. századról szóló, törökökhöz fűződő horvátországi szakirodalom áttekintése A hódító népek - elsősorban a törökök - megjelenése a Közel-Keleten és Európában a történetírásnak egyik központi kérdése. A palesztin „szent helyek" elfoglalásával igazi keresztes hadjáratokat indítottak, és életük feladatának tekintették az akkori kereszténység beszervezését az „antikrisztus" elleni háborújukba. Krisztus sírjának és a kereszténységnek a felszabadítására. A 15-16. századi betöréseikkel, hódításaikkal még inkább veszélyeztették az akkori Európát. Szembeszegülni velük viszont csak azok az országok voltak képesek, akiket közvetlenül veszélyeztettek, míg a többi európai országot inkább a saját belső problémái és érdekei foglalkoztatták. Míg korábban egész Európa közös célnak tekintette a távoli vidékek felszabadítását, a 15-16. században csak a közvetlen elnyomás alatt álló nép egyedül harcolt, úgy a saját szabadságáért, mint idegenért. Igaz, bizonyos körökben írtak és beszéltek is a török hódításokról, ugyanakkor keveset tettek ellenük. Az európai országokat elsősorban olyan kérdések foglalkoztatták, mint a vallásegyenlőtlenség, új tengerentúli területek felfedezése, az uralkodók egyre gyengülő hatalma, társadalmi rétegek közötti nézeteltérések, a parasztok nehéz helyzete, és mindehhez társultak az örökösödési viták és harcok - elsősorban a magyar-horvát trón körül. Mindezt tömören ábrázolja Janus Pannonius - az akkori események aktív résztvevője, a pannon-humanista kör ismert költője - Mátyás Magyarország királya című költeményében. Ez az egész egyet nem értés, szétdaraboltság, az európai hatalmak, közü-