Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Bezerédy Győző: Dunaszekcső és Sellye vára a pecséteken

Dunaszekcső 1710. évi pecsétje A probléma megértéséhez a legcélszerűbb az, ha megvizsgáljuk magát a pecsétet. Ezen egy teljesen ép vár áll, elővárral, a hegy lábánál palánkvárral körülvett várossal. Ilyen épségben nem vészelhette át az 1686-1687. évi háborúkat - ez egyetlen kivétel lenne Baranyában. Sőt, a vár tornyán épségben látszik még a félhold is, - ez még az ép váron is nehezen maradhatott volna meg később. De éppen az 1687. évi forrásokból tudjuk azt, hogy Székcső vára valóban romos állapotban volt. A csapategységek elhelyezését feltüntető vázlaton látható is a vár részletesen kidolgozott rajza. Az építmény igen romos állapotban van, hiányzik a toronysisak, a fal egy része is romos, ostromverte képet mutat. A pecséten látható vár ilyen állapotban csak 1686 előtt létezhetett. Az 1710-es keltezésű pecsét, mindezek alapján nem lehet más, mint egy korábbinak a másolata. (Az első verziót, hogy szemtanú készítette a vésetet, minden bizonnyal elvethetjük, ez esetben a félhold bizonyára elmaradt volna, de különben is ki tudott abban az időben emlékezetből ilyen színvonalú rajzot készíteni a szekcsői lakosok közül, főleg, ki tudott ilyen minőségű metszetet készíteni?) Valószínű az is, hogy ezt az ismeretlen, első pecsétet a szigeten élő magyarok használták. Erre utal a Dunán úszó csónak és a túlparton álló katolikus templom képe is. Viszló, (Diósviszló) 1607, Hernádía 1671-es keltezésű pecsét-