Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Bezerédy Győző: Dunaszekcső és Sellye vára a pecséteken

jei bizonyítják, a magyar falvak használtak pecsétet a török alatt is s nyilvánvaló az is, hogy a török ezeket hitelesnek ismerte el, - másképp nem lett volna értelme használatuknak. A kérdés tehát az, hiteles-e ez az ábrázolás? Ennek kiderítése érdekében a fentebb felsorolt 6 forrást kell megvizsgálni és összevetni egymással. Nézzük ezeket: a pecsét Körirata: SIGILLUM OPPIDI SZEKCSÜ 1710: magyarul: Szekcső mezőváros pecsétje, 1710 Pecsétkép: A kép jobb oldalán magas domb látszik, azon fallal körülvett erődítés, elöl íves kapuval, magas, karcsú torony, sisakján török félhold. A kaputoronytól balra és jobbra, a fal két oldalán két zömök bástya áll, csúcsos tetővel. A vár köralakú. E vár alatt egy kisebb vár látszik kis toronnyal, kapuval. A felső várból, a kaputoronytól hosszú lépcső vezet le az alsó városba, amelyet palánkfal vesz körül. A falon belül épületek jelzése. A háttérben a hullámzó Duna látható, kis csónakkal. A túlparton épület, tornyán kereszttel.

3 A pecsét alapján a mezőváros elkészítette címerét