Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Ludwig Hüttl: Miksa Emanuel bajor választófejedelem és Magyarország visszafoglalása az oszmánoktól (fordította: dr. Meláth Ferenc)

hadvezér sem gondolt arra, hogy a francia király képviselőjét, aki a Magas Portával jó kapcsolatokat igyekezett keresni, mint meghitt bizalmasát és kísérőjét magával vigye. Július 20-án Eszéknél az oszmán és a császári sereg összeütközésére került sor. Miután a császári sereg hat órán keresztül oszmán ágyútűznek volt kitéve, a haditanács elhatározta, hogy visszavonulnak. Az elsáncolt török tábor bevétele kilátástalannak látszott. 1687. augusztus elején a szembenálló hadak Mohács közelében öt napig farkasszemet néztek egymással. Egyik fél sem merészelte megkockáztatni megerősített állásainak feladását, és nem akart az ellenség szeme láttára a Dráván átkelni. így a császári haditanács újból visszavonulást határozott el. Abban reménykedtek, hogy az oszmánok is el fogják hagyni állásaikat. Ez a 17. században bevált és gyakran alkalmazott menetelések és ellenmenetelések taktikája volt, hogy az ellenséget biztos állásainak feladására késztesse. Augusztus 12-én a Harsányi-hegynél csatára került sor.

60 Az oszmánok a támadást a császári sereg balszárnyán indították. A harc fő terhét Miksa Emánuel viselte, mivel a jobbszárny a lotharingiai herceg vezetése alatt terepakadályok miatt nem tudott igazán kibontakozni. Miksa Emánuel és Lajos Vilmos hádeni őrgróf elhatározták a kihívás elfogadását és a döntés kockázatát. Ezen győzelem után a lotharingiai herceg csapatai megszállták Erdélyt^ és Dünnewald gróf kontingensei Szlavóniát. Apafy erdélyi fejedelemnek el kellett ismernie Lipót magyar király hűbéri felségjogát. November 17-én megadta magát az egri vár is Caraffa tábornok csapatainak hosszabb ostroma után. Néhány megerősített hely, mint például Székesfehérvár kivételével az oszmánokat csaknem egész Magyarországról kiűzték. Nem jelentéktelen része volt ebben a bajor választófejedelemnek és a bajor csapatoknak, ami főleg az 1686-os évben Buda elfoglalását és 1687-ben a Harsány i-hegynél történt csatát illeti. Miksa Emánuel harci dicsősége nemcsak Magyarországon, a császári diplomaták között és Bajorországban terjedt el, hanem Franciaországban és Spanyolországban is. Magyarország csaknem teljes visszafoglalásával visszanyerték a magyar királyságot az európai keresztény kultúra számára. Ez a tény hozzájárult ahhoz, hogy a bajor választófejedelem politikai pozíciója megerősödjön. Csapatait Magyarországon és Erdélyben teleltette át. Ez a tény arra utal, hogy Miksa Emánuel a következő évben újra hadba akart vonulni az oszmánok ellen, mégpedig minden körülmények között a császári sereg főparancsnokaként. 1688. május 12-én Miksa Emánuel azt nyilatkozta a császári küldöttnek, Dominikus Andreas Kaunitz grófnak Münchenben, hogy kéri a császári sereg főparancsnokságát és felvilágosítást a küszöbön álló hadjárat haditervéről. De a bécsi udvar az eddigi sikerek ellenére habozott a főparancsnokságot átadni Miksa Emánuelnek. A francia diplomácia ellenben célul tűzte ki 1687