Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Ludwig Hüttl: Miksa Emanuel bajor választófejedelem és Magyarország visszafoglalása az oszmánoktól (fordította: dr. Meláth Ferenc)

ősze óta, hogy Miksa Emánuelt kihozza a császári szövetségi rendszerből és Bajorországot újra bekebelezze a francia érdekszférába. Miksa Emánuel nagybátyja évek óta a francia király hű szövetségese volt. Ha megnyerné a bajor választófejedelmet Franciaország számára, az a császár hátrányára válna. Azonkívül Miksa Emánuelnek helyeselnie kellett volna azt a francia tervet, hogy a sok éve francia szolgálatban álló kölni diplomatát, minisztert és Straßburg püspökét, Egon von Fürstenberget

62 koadjutornak nevezzék ki, és ezáltal az akkori kölni választófejedelem, Maximilian Heinrich jövőbeni utódjává tegyék. 1583 óta a kölni székeskáptalanságban mindig a bajor Wittelsbach uralkodóház tagjait választották kölni érsekké és választófejedelemmé, illetve ha már más papi hivataluk volt, posztulálták. Wilhelm Egon von Fürstenberg utódlása ezt a hosszú hagyományt megszakította volna és a bajor Wittelsbach ház egy befolyásos választófejedelmi szavazatot elvesztett volna a birodalomban. Franciaország Fürstenberg támogatásával megkísérelte pozícióját megerősíteni a Rajna vidékén.

63 A francia diplomácia Miksa Emánueltől a pfalzi szabad örökségre való igénye támogatását kívánta és azonkívül meg akarta akadályozni, hogy I. Lipót idejében annak legidősebb fiát, Józsefet - akit a magyar birodalmi országgyűlés éppen ebben az időben magyar királlyá választott Sopronban - németrómai királlyá, tehát /. Lipót utódává válasszák. Ezt a tervet diplomáciai körökben már 1687/88-ban megvitatták,

64 jóllehet, csak 1690-ben valósították meg. XIV. Lajos kívánságára Miksa Emánuelnek kellett volna segítenie abban, hogy megakadályozzák I. József megválasztását Lipót császár utódjául. Végül a francia diplomácia követelte Miksa Emánueltől a spanyol örökségről való lemondást. Ha valamikor sor kerülne eme örökség felosztására, XIV. Lajos azon készségét fejezte ki kárpótlásként a bajor választófejedelemnek, hogy egy spanyol melléktartományt például a nápolyi-szicíliai kettős királyságot juttatja neki, feltéve, ha a választófejedelem egyesíti erőit a francia sereggel, hogy a francia örökösödés ellenfelei ellen hadba vonuljanak. Egy spanyol melléktartományról való tényleges lemondásra a francia diplomácia akkoriban még semmi esetre sem gondolt. Villars ezirányú megbeszélései a bajor választófejedelemmel egyedül arra szolgáltak, hogy eltérítsék őt egy további, Lipót javára történő támogatástól. A császári diplomácia ellenhúzásként megígérte Miksa Emánuelnek, hogy a spanyol királynál odahat, hogy Miksa Emánuel az 1685-ös Mária Antóniával kötött házassági szerződés szerint a spanyol Németalföld kormányzóságát megkapja. További segélypénzeket is ígértek, amennyiben a bajor katonák a következő évben újra Magyarországra menetelnek. 1687 őszétől 1688 nyaráig tartott a francia diplomácia harca Villars által képviselve és a császári diplomácia gróf Franz Sigmund Thun, aztán gróf Dominikus Andreas Kaunitz és végül a bécsi udvari kancellár gróf Heinrich Altét Stratmann által képviselve. Miksa Emánuel megkísérelte a két felet egymás ellen kijátszani, hogy saját célját elérje.

65