Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Ludwig Hüttl: Miksa Emanuel bajor választófejedelem és Magyarország visszafoglalása az oszmánoktól (fordította: dr. Meláth Ferenc)

hívta Münchenbe. Villars ünnepségeket, vadászatokat, mulatságokat szervezett, és elkísérte a választófejedelmet kastélyokba, ünnepségekre, vadászatokra, így Nymphenburgba, Schleißheimbe, Landshutba, Leonsbergbe, Geisenfeldre és a Lech folyó melletti Haltenbergbe.

56 Miksa Emánuel megkísérelte a francia kártyát megjátszani, hogy Bécset engedményekre bírja. Valóban azonban nem Franciaország, hanem Magyarország uralta gondolatait. A császári sereg fölötti főparncsnokságot akarta. De a császári kormány habozott. Személyes részvételét és bátorságát becsülte. Nem hiányzott egyetlen árokharcból, semmilyen rohamról, fronton többször sérült meg könnyebben. De mi történne, ha Miksa Emánuel a legelső vonalban súlyosan megsérülne, vagy akár megölnék? Ki adná ki akkor a szükséges parancsokat, és ki változtatná meg időben a teljes katonai koncepciót, ha váratlanul oszmán sereg közeledne? Nem volt jobb egy valamelyest biztosabb távolságról irányítani a harci eseményeket, mint személyes életveszélynek kitenni magát?

57 A császári kormány a lotharingiai herceget meggondoltnak, a bajor választófejedelmet heves vérmérsékletűnek és döntéseiben merésznek tartotta még a meglévő tábornoki kar tanácsa ellenére. így a császár nem merte az 1687-es hadjáratra a választófejedelemnek a főparancsnokságot átadni, de mégis megbízta egy önálló parancsnoksággal. Egy saját hadtestet kellett kapnia. Császári katonákkal kellett a bajor kontingenst (9133 fő)

58 megerősíteni, úgyhogy a választófejedelem végül kerek 20 000 katona felett rendelkezett. Hasztalanul kísérelte meg Villars Miksa Emánuelt egy újabb magyarországi hadjáratról visszatartani. Francia részről minden ajánlat túl bizonytalan volt és nélkülözött minden alapot az akkori megvalósításra. A spanyol öröklés tekintetében sem adott Versailles semmilyen biztosítékot. Villars alapjában semmi kézzelfoghatót nem ígért. így Miksa Emánuel újra Magyarországra utazott, s részhadseregével a szolnoki gyülekezőhelyről lefelé a Tiszán Pétervárad (Petrovardin) irányába haladt, hogy ezt az erődöt ostromolja. A bajor lovasság június 19-én Jászberénynél elkergette a tatár hadtestet. Hosszú, fá-. radságos menetelések után Miksa Emánuel a kiszipolyozott országban kénytelen volt a Duna felé fordulni utánpótlás problémák és a hiányzó élelemellátás miatt, ahol az utánpótlást könnyebben meg tudták oldani, tehát támadási célját, Péterváradot feladta. A lotharingiai herceg segélykérésére Miksa Emánuel csapatait a fő sereghez vezette.

59 Lipót császár nagyon örült a két hadvezér közötti jó egyetértésnek. Villars, mint a választófejedelem személyes barátja, minden versaillesi megbízás nélkül elkísérte. így abban a helyzetben volt, hogy közvetlenül számolt be Versailles-nak Magyarországról, rámutathatott a császári sereg és a hadvezérek erősségeire, gyengeségeire. A császári tábornoki karnak és diplomáciának Villars jelenléte nagyon kellemetlen volt, még akkor is, ha hivatalosan, a bajor választófejedelemre való tekintettel, megtűrte. Egyetlen más császári