Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Ludwig Hüttl: Miksa Emanuel bajor választófejedelem és Magyarország visszafoglalása az oszmánoktól (fordította: dr. Meláth Ferenc)

sikeresen vettek részt Esztergom ostromában, amelyet az oszmán főparancsnok, Ibrahim Pasa a szövetségesek két napig tartó sikeres rohama után, 1683. október 25-én a szabad elvonulás ígérete fejében átadott.

26 A következő, 1684-es év tavaszán a bajor kormány először nem mert Magyarországra csapatokat küldeni. Spanyolország hadat üzent Franciaországnak és a francia várerődépítész és tábornok Vauban elfoglalta Luxemburgot, mely a burgundi birodalmi körhöz és spanyol uralmi területhez tartozott. Miksa Emánuel félt egy Franciaország és a birodalom közötti háborútól. Az elmúlt tél idején a bajor sereget újjászervezték. Miksa Emánuel az újonnan megszervezett katonákat Bajorországban akarta visszatartani, részben a Franciaország elleni védelem miatt, részben hogy a Franciaországgal folyó fegyverszüneti tárgyalásoknak nyomatékot adjon. Kereken 13 000 embert vont Össze Haltenbergnél 1684 májusában a Lech folyónál és Lipót császár négyezredét küldte erősítésül.

27 A francia ügyvivő, Denis de la Haye Vantelet,

28 a müncheni udvarban ezalatt azon fáradozott, hogy Miksa Emánuelt egy további Lipót császár javára történő vállalkozástól eltérítse. Ha a bajor választófejedelem segíti a császárt Magyarországon győzni, akkor potenciális ellenségét erősíti és saját helyzetét gyengíti. A császár abszolút uralomra törekszik a birodalomban. Ez volt a francia figyelmeztetések értelme, jóllehet, ez időben nem Lipót császár okozott kárt a birodalomnak, hanem XIV. Lajos expanziós külpolitikájával. Miksa Emánuel személyes tárgyalásai a francia ügyvivővel spekulációra adtak alkalmat egy irányváltozásról a müncheni udvarban. A bajor választófejedelem nem gondolt arra, hogy más szövetségest keressen, hanem megkísérelte diplomáciai kapcsolatait Versailles-a\ arra felhasználni, XIV. Lajost a kereszténység érdekében arra rávenni, hogy fegyverszünetet kössön a status quo alapján. Ezáltal Lipót császár és mindenki, akik Magyarországot az oszmánoktól vissza akarták hódítani, a kétfrontos háború gondjai nélküli helyzetben lennének képesek cselekedni. Mindenekelőtt a pápai diplomáciának, XI. Ince pápának köszönhető, hogy végül létrejött a fegyverszünet Franciaország, valamint a birodalom és a császár között. Miksa Emánuel aggodalmai egy kétfrontos háborútúl csak akkor oszlottak, amikor a kiegyezésért folyó politikai fáradozások eredményt hoztak. Most kész volt csapatait Magyarországra küldeni. Lotharingiai Károlyt 1684 júliusától ostromolta Budát és sürgősen erősítésre volt szüksége. Augusztus közepén a bajor csapatok gróf Serényi és a lech-i gróf Montíort táborszernagynak parancsnoksága alatt Magyarország irányába indultak. Szeptember 9-én Miksa Emánuel lovastestőrgárdájával a budai katonai táborba érkezett. Lotharingiai Károly betegsége miatt Miksa Emánuel átmenetileg a császári sereg főparancsnokságát is átvette.

30 Meggyőződése volt, hogy egyébként is neki járna a főparancsnokság. Végül is ő volt a rangidős fejedelem és a bajor