Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Ludwig Hüttl: Miksa Emanuel bajor választófejedelem és Magyarország visszafoglalása az oszmánoktól (fordította: dr. Meláth Ferenc)

uralkodó választófejedelem, Lotharingiai Károly pedig herceg volt, ország nélkül. XIV. Lajos hazáját évek óta megszállva tartotta. Miksa Emánuel legfőbb kívánsága az volt, hogy önálló parancsnok legyen és a lotharingiai herceg fölé rendelve, őt parancsnoksága alatt tudja. Lipót császár tanácsadói azonban előnyben részesítették a lotharingiai rokon korát és gazdagabb katonai tapasztalatait. A császár időt se, fáradságot se kímélt, hogy egy nemcsak elviselhető, hanem jó viszonyt állítson helyre Lotharingiai Károly és Miksa Emánuel között. A kapucinus páter, Marco d'

Aviano

31 személyesen vetette be magát, és ideiglenes pápai küldöttként változó sikerrel közvetített nemcsak Miksa Emánuel és Lotharingiai Károly között, hanem az összes hadvezérnél. A francia diplomácia ellenben arra mutatott rá, hogy Bécs a bajor választófejedelmet mellőzi, ha a neki járó főparancsnokságot megtagadja. Eközben nemcsak rangviszályokról volt szó, hanem különböző katonai felfogásokról is. Miksa Emánuel a támadást részesítette előnyben, ahol csak lehetséges volt,

32 Lotharingiai Károly inkább a taktikai manővereket részesítette előnyben, hogy az ellenséget felőrölje. 1684. október 4-én a szövetségesek egyik támadása a budai erőd ellen meghiúsult. Az oszmán felmentő sereg, amely szeptember 22. óta a szeraskiel Musztafa pasa vezetésével Székesfehérvár felől közledett, elkerült egy nyílt ütközetet. Nem született döntés, és az idő messze előreszaladt. A császáriak veszteségei az ostrom kezdete óta rendkívül magasak voltak: 23 000 fő veszteséget számoltak - halottakat, sebesülteket, betegeket. A hadvezetés ezért elhatározta, hogy november elején az ostromot félbeszakítja, mivel semmilyen kilátás sem volt a várerődítmény tél előtti elfoglalására. Legfőbb ideje volt a téli szállásra vonulni. A bajor katonák téli szállásukat a Magas Tátra lábánál kapták.

33 Az 1684/85-ös jeges tél a bajor kontingensnek újabb veszteséget okozott. A császári segélypénzek kifizetése Bajorországnak, a katonák téli szállásolása és ellátása ismételten ellentétekhez vezetett Bécs és München között. V. Miksa Emánuel házassága Buda ostromának félbeszakítása után a bajor választófejedelem Bécsbe utazott, hogy személyes beszélgetésekkel tisztázza a császári párral és a császári miniszterekkel házassága problémáját. A francia uralkodóházzal való kapcsolat a legújabb politikai fejlődést tekintetbe véve nem jött számításba XIV. Lajos Magyarország visszafoglalását az oszmánoktól nem támogatta, hanem hatalmasnak akarta látni a császár ellenfelét, hogy visszatartsa attól, hogy nyugaton exponálja magát. Azonkívül nem akadt akkoriban olyan fran cia hercegnő, aki felkeltette volna Miksa Emánuel érdeklődését. Egy 1681-re