Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)
II. TANUMÁNYOK
7fl Badeni Hermann már említett, 1686. október 9-én irt levele. 28 Szilahtár : i. m. 685. o. 30 Tájékoztató a hadieseményekről. Bécs, 1686. szeptember 29. 31 A horvát végváriak közé tartozott Makar János kaproncai alkapitány is, aki az Adria partjáról, Makarskoból származott. Makar később Pécsen telepedett le, ahol a nevét egy hegy őrzi. A hazánkat a török alól felszabadító hadseregből ez ideig ő az egyetlen, akinek az emlékét Délkelet-Dunántúlon így tisztelte meg az utókor. KárolyiWellmann : i. m. 105. o. és „Idegen (angol?) önkéntes beszámolója Budavár ostromáról. . ." Szakály : i. m. 245-300. o. Badeni Hermann már említett, 1686. október 9-én kelt levele. L. még: Péter K. és Teke Zs.: i. m. 170. és 172. o. Schärffenberg Bécsen át utazott Horvátországba. Németh Béla: Baranya Szent-Istvántól a jelenkorig. (Várady: Baranya. 2. kötet. 498. o.) Az 1695-96. évi pécsi kamarai Összeírások szerint a Bécs alól 1683-ban elmenekült törökök is végigpusztították ezt a vidéket. (Timár György szóbeli szíves közlése.) 35 Wagner: i. m. 935-936. o. I. előző jegyzet. 31 Szilahtár Mehmed török krónikás visszatekintése 1686 eseményeire. L. : Szakály: i. m. 411-442. o. 121. sz. jegyzet. Megemlítjük, hogy Szilahtár 14 ezer fogságba vetett törökről ír. A más helységekből Pécsre menekültekkel együtt sem igen szorulhattak ennyien a belső várba. Valamennyit nem is vihették fogságba, mert élelmezni sem tudták volna őket. 38 Baló: i. m. 468. o. Szilahtár: i. m. 686. o. 411 Wagner: i. m. 936. o. 41 Baló: i. m. 468. o. 42 Wagner: i. m. 937. o. '' 1 L. előző jegyzet. Más szerzők szerint Kaposvárt november 12-én adta át a török őrség. k '< Nagy Lajos : A Császári Udvari Kamara pécsi prefektúrájához tartozó terület 1587ben. Baranyai Helytörténetírás, 1978. évi kötete. (Szerk.: Szita László) 15-55. o. 45 Barkóczy Ferenc I. Lipót alatt kallói várparancsnok volt. 1683-ban, Bécs ostroma idejére Thököly pártjára állt. Két év múlva a kurucoktól ő vette el ónódot. Ezredesi .rangban ő a felső-magyarországi mezei hadak vicegenerálisa. 1685-ben lett zempléni főispán. Ugyanezen év telén Caprara alá rendelve figyeli huszárjaival a Tisza vonalát. Ott volt Buda 1686. évi ostrománál; augusztus 19-én a Tisza mellett feltűnt tatárok ellen vezényelték onnan. Szeged azévi ostroma idején részt vett a zentai csatában. 1687-ben az alábbi Csáky László ezredével együtt Szolnoknál csatlakozott Miksa Emánuel seregéhez. A nagyharsányi csata előtt Horvátország védelmére vezényelték el a többi magyarral együtt. Grófi rangot 1687ben kapott. 1688-ban Belgrád alatt harcolt. Rákóczi szabadságharca idején a fejedelem tábornoka lett. 1709-ben halt meg. (L.: Károlyi A.-Wellmann I.: i. m. 90, 106. és 248. o., továbbá Hóman-Szekfű: i. m. V. kötet. 376. o.) ' ,Vl Petneházy Dávid. 1685-ben, miután a török fogságba vetette Thökölyt, átállt a császár pártjára, ö is volt Buda ostrománál. (L.: Ifj. Barta János: Egy csapattiszt. História. 1986. 3-4. sz. 53-54. o.) 47 Csáky László (1640-1708). Erdélyből összeesküvés miatt Törökországba menekült. A felszabadító háború idején I. Lipót pártjára állt. Ott volt az 1686. évi budai ostromnál, 1687-ben is ő vezette a volt Petneházy ezredet. 1703-tól Rákóczi híve volt. 4 * Debrecen város levele I. Apafi Mihály fejedelemnek 1686. szeptember 18-án. L. : Szakály: i. m. 551. o. ,,;| A császári hadsereg naplója írja így. M Lipót császár életrajza szerint (Wagner: i. m. 933. o.) már október 5-én Szegedre érkeztek és de la Vergne márki roham közben esett el. A 7-i dátumot fogadjuk el, mert három nap alatt nem menetelhettek Kalocsáról Szegedre. " Wagner: i. m. 933. o. r>2 Baló: i. m. 465. o. Szilahtár: i. m. 683. o.
