Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)
II. TANUMÁNYOK
5 '' Wagner: i. m. 933-934. o. 53 I. m. 934. o. Baló: i. m. 465. o. Szilahtár szerint Péterváradnál keltek át (i. m. 684. o.) " Wagner: i. m. 934. o. :,s Wagner: i. m. 934-935. o. ")!• Péterváradot Szilahtár (i. m. 685. o.) és Baló (i. m. 466. o.). Temesvárt Wagner (i. m. 935. o.) írja. Baló találkozott is velük Péterváradon, ezért valószínűbb, hogy oda mentek a szegedi törökök. 80 A császári hadsereg naplója. 1,1 A császári hadsereg naplója. 62 A híd azon a helyen volt, ahol a mőzsi út áthalad a Sió felett. Az Újpalánknak, vagy Siópalánkának nevezett erőd védte, de azt a Buda alól visszavonuló török még 1685-ban feladta. A Sió és a Kapós vizét akkor még a Sárvíz vette fel Simontornya környékén. Három évszázaddal ezelőtt a Mohács szigetnél nem a mostani nagymeder volt a Duna főága, hanem a Nagybaracska felőli keleti ág, aminek a helyét ma csak néhány holt ág mutatja. A nyugati meder akkor még kicsi volt és a hagyomány szerint alacsony vízállásnál a szekcsőiek a beledobott lókopányákon is átjárhattak a szigetre. (Gosztonyi J. : DunaSzekcső a múltban és jelenben. Pécs, 1891. Idézve: Andrásfalvy B.: Duna melléke népének gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tanulmányok Tolna m. történetéből. VII. Szekszárd, 1975. 344. o.) Ez a Mohács alatt is elfolyó kisebbik ág Baja alatt mintegy 10 km-nyire ágazott el és ebbe folyt bele a mocsaras Sárvíz. Bajánál a jobb pa'-ti mocsár miatt nem verhettek hidat. A bajor választófejedelem serege két hídon kelt át. Az egyiket a kisebbik ág fokával szemben fektették le a keleti ágon, a másik hajóhidat Dunaszekcsőnél; ezt a jobb parton sánccal meg is erősítették. 64 A császári hadsereg naplója szerint. 1687. június 24-25. ""'.Wagner: i. m. 952-953. o. tm Wagner: i. m. 953. o. és a császári hadsereg naplója. r " Páli község nevét több helynév őrzi Drávaszabolcs és Drávapalkonya határában. A községtől nyugatra szakadt be a még Somogyban eredő Okor, Gyöngyös és Körcsönye folyók vizét összegyűjtő mocsár a Drávába. A Dráva jobb partján Mihóc, a mai Dőlni Miholjac volt a legközelebbi helység, amiért az átkelőhelyet „Mihóczi" révnek is említik. ,!Ö A környékbeliek már „Oldi vár"-nak, vagy „01dvár"-nak nevezhették ezt a kis erődöt. A császári hadsereg naplóját vezető idegen ezt hallhatta „Ottwar"-nak, ahogy június 30-án írta. 09 Bonomo írja a naplójában. 70 Szilahtár: i. m. 686. o. 71 A bajor választófejedelem hadinaplója, 1687. július 14. 12 A császári hadsereg naplója írja. 1687. július 7-9. 7:1 A Bonomo által említett vicenzai lovasverseny hasonló lehetett a Sienában ma is tartott Palio ünnephez, csak szerényebb. *'* A bajor hadsereg térképei alapján tudjuk, hogy 1686-ban komarom mellett, a Vágduha bal partján gyülekeztek, a Szúnyog szigettől délre. A táborhelyeik átértek az izsai és a hetényi határba is. Komáromból Buda ostromára vonulva az alábbi helyeken táboroztak: 1686. június 12-én indultak el Komárom mellől, 1686. június 12-én Dunaradvány és Dunamocs közt, 1686. június 13-án Párkány mellett, 1686. június 14-én Szob mellett, az Ipoly bal partján, 1686. június 15-én Nagymaros mellett, 1686. június 16-án Vác mellett, 1686. június 17-én Óbudával szemben a Duna bal partján. Amennyiben 1687-ben Párkánynál gyülekeztek volna a bajorok is, akkor a parancs kiadásától számított négy nap múlva, tehát június 14-én érkeztek volna Pest mellé és nem 17-én, vagy 18-án. A létszámot Schnagl (i. m.) adatai alapján számítottuk ki:
