Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)
II. TANUMÁNYOK
igen várhattak támadást. Dunaföldvár kivételnek látszik, de az magaslaton feküdt, azért veszi körül a palánk. Akkor még a Csepel-szigetet hitték Szent Margiténak. '' Gerjen ezen a térképen még a régi helyén látható. Vettlc a 18. században néptelenedett el teljesen. Lakói már a 17. században is Gerjenbe menekültek és ott is maradtak, de még a múlt században is a régi Vettlén temetkeztek. L. : Andrásfalvy Betrtalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében . . . Tanulmányok Tolna megye történetéből VII. Szekszárd, 1975. 81. o. •' A császári hadsereg naplója és a bajor térkép szerint. " A Duna tolnai kanyarját csak 1854-ben vágták át Bogyiszlótól keletre. (L.: Andrásfalvy B. : i. m. 86. és 90. o.) ' Tájékoztató a hadieseményekről. Bécs, 1686. szeptember 22. s A tatárok novemberre az egész Bácskát elpusztították és már a Szerémséget dúlták. (Baló Mátyás erdélyi követ jelentése. L. Buda visszafoglalásának emlékezete 1686. Összeállította: Szakály Ferenc. Európa Könyvkiadó, 1986. 467. o.) " Tájékoztató a hadieseményekről. Bécs, 1686. szeptember 22-én kelt körlevél. 1(1 Szilahtár: i. m. 683. o., részletesebben 1. az előző jegyzetet. 11 Tájékoztató a hadieseményekről. Bécs, 1686. szeptember 26-án kelt körlevél: in die conquestierte Oerter. .." 12 Timár György: Baranya lakosságának élete a török kiűzése körüli időben... c. előadása a Siklós és vára török alóli felszabadulásának 300. évfordulóján rendezett tudományos ülésen, 1986. október 30-án. Közlésre elfogadva az ülés kiadandó anyagában. 1! Penavin Olga: Szlavóniai hétköznapok, 242., 243. o. A „Hagyományaink" c. sorozat V. kötete. „Forum" Kiadó, Újvidék, 1973. ''' Bm. L. Batthyány - Montenuovo uradalom iratai. 105. csomó. „Herend" jelzésű köteg, 40. sz. Szakály Ferenc: A menekülők. História, 1986. 3-4. szám. 60. o. 1H Tájékoztató a hadieseményekről. Bécs, T686. szeptember 26. Caprara nevét bizonyára tévedésből írták, mert a szegedi hadoszlop vezetésére Caraffát jelölték ki. 17 A császári hadsereg naplója, 1686. szeptember 19. Tájékoztató a hadieseményskről. Bécs, 1686. szeptember 22. ,H Ezt a betegséget az orvostudomány ma alkalmazott diétájával és gyógyszereivel is nehéz meggyógyítani a táborok rossz higiénés körülményei között. Az ostromlott Budán már július végén vérhas járvány volt, onnan a legyek fertőzhették a császári és a bajor tábort is. A város elfoglalása után a közvetlen érintkezés és a fertőzött élelmiszerek általánossá tehették a győztes hadseregekben is a járványt. Két évvel korábban, 1684-ben a Budát ostromló keresztyén katonaságot elsősorban a vérhas járvány tette harcképtelenné. (Frederico Cornaro velencei követ 1686. július 28-i jelentése a dózsénak. Megjelent a „Buda ostroma 1686" c. gyűjteményében. Ford.: Péter K. és Teke Zs. : i. m. 87. o.) 1!l Baló: i. m. 463, 465. o. 20 Ungnád Dávid konstantinápolyi utazásai. (Ford. : Kovács József László) Szépirodalmi Könyvkiadó, 1986. 194. o. 21 Tájékoztató a hadieseményekről. Bécs, 1686. szeptember 29. 22 Wagner, F. : i. m. 960. o. 7A Tájékoztató a hadieseményekről. Bécs, 1686. szeptember 29. Más forrás szerint a Porta első tolmácsa Badeni Lajos kezéhez küldte a béketárgyalásra tett javaslatot. Az őrgróf azt Bécsben bemutatta a császárnak, de o az időt nem tartotta alkalmasnak a tárgyalásra. A levelet Badeni Lajos a császár utasítása alapján szeptember 22-én bemutatás céljából elküldte Velence bécsi követének. (Péter K. és Teke Zs. : i. m. 194. o.-on Frederico Cornaro követ jelentése a dogénak Bécsből 1686. szeptember 22-én.) 25 vértes ezredek: Montecuccoli, Piccolomini, Pace; dragonyosok: Styrum, Serau, Savoya; gyalogosok: Fürstenberg, Baden, Thüngen, Neuburg, Schärffenberg, Aspremont, Starhemberg. 2,1 A császári hadsereg naplója. 27 Baló: i. m. 468. o.
