Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)
V. EGYKORÚ NYOMTATVÁNYOK AZ 1687. ÉVI HADJÁRATRÓL ÉS A NAGYHARSÁNYI GYŐZELEMRŐL
Eszéknél kb. 80 000 fővel átkeltek a Dráván és a császári sereget több mint 100 000 fősnek tartják. 27- én a császári sereg útra kelt, 1 óráig Siklós fölött táborozott, de ott nem tudtak vizet nyerni és a takarmány is kevés volt. A lotharingiai herceg őfőméltósága késő este érkezett néhány lovasezreddel. Siklósról kivonták a német helyőrséget és Magyarország belterületére helyezték. Ezen az estén tudták meg a császári táborban, hogy a törökök és a tatárok 1000 fővel Péterváradról Bajára haladnak, s Mohács fölött táboroznak. De mielőtt harmadszor is odaértek volna, a magyarok derekasan visszaverték őket. Szegeden is hasonlóan szerencsés akciót hajtott végre a helyőrség t Temesvárról és Titelből érkező török csapat ellen; 130 katonát megöltek, 39-et foglyul ejtettek.2 zászló és 2 ágyú mellett 60 élelmiszerrel teli kocsit és más hasznos dolgokat zsákmányul ejtettek. 28- án a sereg nem haladt tovább, hogy a gyalogság és lovasság pihenhessen. Ugyanezen a napon érkezett meg Rabattá generális 6000 sváb és frank katonával a sereghez, mely ekkor 50 000 főt számlált.* 30-án kora reggel Veterani tábornok - aki a 6. ezreddel átkelt a Dunán - parancsot kapott, hogy meghiúsítsa az ellenség szándékát, mely arra irányult, hogy a mieinket megfossza minden előnyüktől. Arról is hír érkezett, hogy a nagyvezír a teljes sereggel elhagyta Eszéket, és a Dráva innenső oldalán telepedett le. Egy hírszerző elmondta, saját fülével hallotta, hogy két pasa tiltakozott és ellenezte az átkelést. A nagyvezír azonban a legtöbb szavazathoz csatlakozva, 7 pasával megerősítette a sereget, és az átkelés mellett döntött. Még azt is megtudták az Aspremont ezred két katonájától, akiket Eszéknél elfogtak, de megszöktek, hogy egy francia márki, Berbillon, a nagyvezír táborában tartózkodik, ő irányítja a török sereg egész akcióját és a nagyvezír minden fontos kérdésben kikéri a véleményét. 8 Miközben az ellenséget semmi módon nem lehetett kicsalogatni helyéről néhány kisebb csetepatétól eltekintve - 31-én megindult a császári sereg, s tábort vert a Mohácshoz közeli Dárda melletti nagy mocsárnál. Ott kapták hírül, hogy az ellenség gyalogsága - mely a Dráva innenső oldalán, Dárda és Eszék között állomásozott - ismét visszavonult a folyón túlra, a lovasság azonban itt maradt. Időközben az ellenség 40, a császári táborba tartó élelmiszerszállító kocsit megtámadott, a menetet szétugrasztotta, és a kocsikat birtokba vette. Hofkirchen főstrázsamester jelentette a támadást, így időben utolérték a törököket, és sok közkatona mellett elfogták a parancsnok agát is, aki a nagyvezír testőrségét vezette, és a 40 kocsit szerencsésen visszaszállították a táborba. Augusztus 1-én nem történt semmi különös, csak annyi, hogy az ellenséges lovasság csapatosan kivonult, elrejtőzött a bokrok között, és megtámadott néhány császári élelmezési altisztet. Scharfenberg generális vezetésével 4000 katonát vezényeltek Mohácsra az ottani élelmezési és más hajók védelmére. Az ellenség ezen a napon ismét az élelmezők közé jutott; 6000 tatár a Mohács feletti dombokon tábort vert, hogy a császáriakat megtámadhassa. 2-án a Lodron ezred egy kornétása 20 horvát katonával a Baranyavár mel* A sváb csapatokat Károly Gusztáv vezényelte. Vele érkeztek július 28-án ide. Lásd erre vonatkozóan Károly Gusztáv e közölt jelentését 1687. július 30-ról.
