Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

V. EGYKORÚ NYOMTATVÁNYOK AZ 1687. ÉVI HADJÁRATRÓL ÉS A NAGYHARSÁNYI GYŐZELEMRŐL

Jún. 24-én Dárdára érkeztek, a Drávánál a hidat az innenső oldalon elsáncolva és megszállva találták. 27-én a mieink ezt megtámadták, az ellenségnek nagy veszteséget okoztak s a védő csapatot elűzték. A sáncot elfoglalták és megszállták, a hídnak felét felgyújtották a másik felét egy elszakadt vízimalom szétrombolta és elsodorta. Erre az ellenség a sáncot erősen ágyúzta, az ott lévő csapatunkból egy hadnagy meghalt és Dűssart százados súlyosan megsebesült. A császári csapatok a Dráván hidat építettek, hogy a hadsereg átvonulhasson, Eszéket megszállhassa s szabad átjárásuk lehessen. Közben az elfoglalt sáncot kibővítették, akadályokkal ellátták, hogy ott néhány ezer ember az ellenséget feltartóztathassa. - Az eszéki várban 8000 török volt és még kívül is 2000 táborozott. - Ezután a császáriak a hajóhidat az ellenség szemeláttára felgyújtották, azonkívül még kb. 10 hajót felégettek. Ekkor a lotharingiai herceg haditanácsot tartott s ott elhatározták, hogy az ellenség által a mocsaras részen épített töltést lerontják, mely munkát ezredenként osztották ki. Ezenközben az ellenség Eszék körül az összes gabonát marhákkal széttapostatta. Június 27. és 28-án a császári tartalék az elfoglalt sáncokig összekötő vonalat létesített s annak elejére néhány mozsarat helyezett. Az ellenség a császári csapatból két embert levágott, hármat megsebesített, azonban onnan elűzetett. 29- én a mieink felgyújtották az ellenség hajóit, melyeket azok hamarosan eloltottak. Közben teljesen szétrombolták a törököknek a Dráva innenső oldalán a hidak helyett a mocsáron felépített gátját. 30- án a lotharingiai herceg őfőméltósága a teljes gyalogsággal és néhány lovasezreddel egyórás menetelés után találkozott a hannoveri ezreddel, mely csatlakozott a menethez. Ezután a lotharingiai fejedelem őfőméltósága amennyire ezt a Dráva szokatlan áradása megengedte - sürgősen elkészíttette a siklósi hidat, és minthogy el akarta kerülni, hogy az ellenség a túloldalról meggátolja az építési munkálatokat, néhány gyalogos és dragonyos századot szállíttatott át hajókkal a vízen, és a parton a híd biztosításának érdekében sáncot építettek, és egy közeli dombot töltéssel vettek körül és megerősítettek, hogy a császári seregnek fedezéket biztosítsanak. 31- én a bajor választófejedelem őfőméltósága a parancsnoksága alatt álló sereggel átkelt Mohácsnál a hídon, és Siklós felé haladt tovább, hogy felvegye a kapcsolatot a sereggel. A nagyvezír - aki seregével ekkor Péterváradnál állt - erre azonnal erős csapatokat küldött Eszékre. Kb. 20 000-en voltak, sáncokkal és bástyákkal erősítették meg táborukat, hogy a lehető legjobban védhessék a várost és a várat. A császáriaknak a Dráva túloldalára küldött dragonyos és gyalogos serege kb. 500 főt számlált, akik a híd jobb és bal oldalán sáncokat létesítettek. Július 6-án Dünnewald tábornok 3000-4000 fős gyalogos, ill. lovas sereggel megérkezett a Drávához. A lotharingiai herceg parancsára a Dráva és a mocsár közötti magaslaton helyezték el a hajdúkat, hogy így a tervbe vett átkelést több oldalról biztosítsák, e célból a herceg parancsára még 200 gyalogost vezényeltek egy főstrázsamester vezetésével a hajdúkhoz. 7-én ez a 200 fő felérkezett a magaslatra, a Dráva áradása közben tovább