Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)
V. EGYKORÚ NYOMTATVÁNYOK AZ 1687. ÉVI HADJÁRATRÓL ÉS A NAGYHARSÁNYI GYŐZELEMRŐL
a császári sereg felé, és Siklósnál áll. A hidak is teljesen elkészültek a Dráván Siklós alatt, amelyeken keresztül Eszék felé lehetett vonulni. A császári sereg megtartotta őrhelyeit is a leégett eszéki hídnál - attól tartva - hogy az ellenség ott átkelhet és előrenyomulhat arra a harctérre, ahol Kazimir király 8 egy nagy csatát elveszített, ugyanis a törökök azon a véleményen voltak, hogy számukra a legszerencsésebb hely az Eszéktől 2 magyar mérföldnyire fekvő terület. 12- én a gyalogság jobbszárnya a málhával és három lovasezreddel átvonult a mocsáron a császári sáncok elé, s ott kellett táborozniuk a további indulásig. A tüzérség még a főszálláshelyen maradt. 13- án nagy fáradsággal szerencsésen átkelt a teljes császári sereg a megáradt Dráván és megduzzadt mocsáron. A gyalogság a lovassághoz csatlakozott. A tábort a helyszűke miatt három részben állították fel. A bajor választófejedelem őfőméltósága Badeni Lajos őrgróffal délben találkozott, a közös ebéd után visszatértek a Siklóstól fél mérföldnyire levő sereghez, díszsortűzzel fogadták őket. 14- én a bajor választófejedelem őfőméltósága gyalogságával átkelt a Dráván és a császári táborba vonult. 15- én a választófejedelmi lovasság is átkelt a folyón. A teljes császári sereg a választófejedelem bajor lovasságával együtt átkelt a Karasicán és tábort vert. 16- án mindkét sereg Valpóra vonult, ahol még találtak valamennyi gabonát a földeken. A választófejedelem őfőméltósága megadásra szólította a várat, de elutasító választ kapott. 17- én mindkét sereg csatarendbe állt, és megindult Valpótól egy mérföldnyire. 18- án a sereg Eszék felé menetelt. 19- én mind a jobb-, mind a balszárny csatarendbe állt fel, és ilyen rendben nyomultak előre a bozóton keresztül az ellenség felé. A török a táborát teljesen elsáncolta, és sok ütegállást építettek ki. 20- án látták, hogy az erdő és a megerősített tábor miatt nem tudnak az ellenséghez jutni, azért visszavonulás mellett döntöttek és lassan, óvatosan viszszaindultak. 21- én a sereg Valpóra ment, és ott letáborozott. 22- én korán elindult a sereg Valpóról. A bajor választófejedelem vezette az elővédet, melyet a lotharingiai herceg követett a császáriakkal, majd letáboroztak a Karasica mellett. 23- án megérkezett a keresztény sereg Siklóshoz és hírt kapott, hogy a törökök Eszéknél újra hidat vernek, és egy részük 10 000 katonával már Dárdánál táborozik, ahonnan kisebb csatározások indultak. 24- én a sereg csendben állomásozott. 25- én ugyanígy, mert az élelmet egyáltalán nem tudták utánuk szállítani a Dráva melletti raktárakból. 26- án a táborban riadó volt, mert törökök jelentek meg Siklósnál. 27- én a császári sereg elindult, s Siklóstól egy órányira táborozott le, ahol azonban nem tudott friss vízhez jutni.
