Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)
IV. LEVELEK AZ 1687-1688. ÉVI HADJÁRATRÓL
VILLARS EZREDES LEVELE A MOHÁCSI TÁBORBÓL, BARANYAVÁR ÉS MOHÁCS KÖZÖTTI ÖSSZECSAPÁSOKRÓL Mohácsi tábor, 1687. augusztus 8. Ha nem kapna tőlem rendszeresen levelet, ennek nem az az oka, hogy nem írok hetente kétszer. Én, már több mint egy hónapja semmit sem kaptam Öntől. Azt mondják, két postánkat elfogták. Ügy emlékszem, az utolsó levelemet 4-én írtam. 5-én Dünnewald* tábornok íszmail 1 basát, aki a budai pasa helyettese volt, elengedte hétezer aranydukát, prémes bunda 3 és néhány igazgyöngy fejében. Váltságdíját reggel tíz órakor hozták. A janicsárok egyik parancsnokát küldték túszként, akivel sokáig beszélgettünk. Erős, jól megtermett fiatalember volt, jó lóval és gazdag fegyverzettel. Azt mondta, hogy hadseregük 200 000 emberből áll és csak a csatára vágynak. Tőle tudtuk meg, hogy az egész hadseregük adta össze a váltságdíjat. A pasának a törökök előbb egy elég szép lovat küldtek, majd kardot és buzogányt. Azok, akik a tőlünk kétszáz lépésnyire lévő csapataikhoz kísérték, azt jelentették, hogy amint közéjük ért, földre vetette magát, és Istent dicsőítette, és hogy mindenki, aki jelen volt, sírt örömében. Musztafa, aki egyik legjobb harcosuk, a janicsárok parancsnokával jött, s hosszú eszmecserét folytattunk vele. Nagy elismeréssel és barátsággal nyilatkozott a franciákról, jobban, mint azt a németek előtt kellett volna tennie. S hogy neki ne adjam igen szép pisztolyaimat, amelyeket nagyon csodált, csak Dünnewald tábornok akadályozott meg, aki azt mondta hangosan, hogy nem szabad az ellenségnek fegyvert adni. Parasztok jelentették nekünk, hogy a törökök egész hadserege átkelt a baranyavári mocsarakon. Erre parancsot kaptunk, hogy másnap Mohács felé menjünk. 6-án éjjel egy órakor váratlan riadó volt. Lóra szálltunk és napkeltéig készültségben maradtunk. Ekkor láttuk a tatárokat az őrségünknél feltűnni, majd egy óra múlva látszott, hogy nagy számú csapatok fedezik őket. Meg voltunk róla győződve a nagy porfelhő miatt, ami a táboruk felől jött. Ez két oszlop menetét jelezte és azt, hogy az egész hadseregük megindult. Egy pillanat alatt az egész síkság tele lett ellenséggel, ami miatt az elővédet vissza kellett vonni a főseregünk első vonaláig. Vettem 2 Ismaël. 1 Duneval. 3 A főhadsereg naplója, Tobias von Hasslingen parancskönyve, 7000 aranyat említ, s egy drága coboly bundát s gyöngyöket.