Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

IV. LEVELEK AZ 1687-1688. ÉVI HADJÁRATRÓL

BADENI LAJOS LEVELE HERMANN VON BADEN ÖRGRÖFHOZ, A HADITANÁCS ELNÖKÉHEZ, HOGY NEM AKAR LOTHARINGIAI FŐVEZÉR ALATT SZOLGÁLNI Mohács felé tartó menet közben, 1687. augusztus 15. Holnap valakit szóbeli megbízásokkal Kegyelmességedhez küldök. Mostmár nem lehet Rabattának és kompániájának arcátlanságát tovább tűrni. Úgy uralkodnak, ahogy akarnak, és a herceg is kezdi nyíltan a tudomásomra hozni, hogy nehezíteni akarja a dolgomat: még tegnap világosan kimondta, hogy nem akarja nekem adni a különítmény

1 feletti parancsnokságot, figyelmen kívül hagyva, hogy a választófejedelem és én magam is megkértük erre. Dünnewald 10 000 katonával marad. Mostmár türelmesnek kell lennem, és a választófejedelemmel be kell fejeznem a hadjáratot, melyet remélhetőleg nem haszontalanul hanem dicsőségesen vezettünk. Minthogy azonban biztosítva vagyok, hogy október táján a választótejedelem visszatérhet, alázatosan kérem, hogy küldjön nekem egy császári engedélyt, hogy vele visszatérhessek, aztán küldöttem majd referál. Szilárd az elhatározásom, hogy inkább mindent itthagyok, mintsem hogy egész életemben a herceg közvetlen parancsnoksága alatt álljak. Kérem Kegyelmedet, semmit se mutasson meg senkinek abból, amit írtam, ugyanis nem állt szándékomban sem a hercegnek, sem bármelyik méltó hősének a legkevésbé sem ártani, sem pedig úgy mutatni, mintha itt be akarnám fejezni a hadjáratot; utána azonban változnia kell a helyzetnek, vagy pedig nem lesz lehetséges ebben a seregben szolgálnom. Amit nemrég a harcvonalról tudósítottam,'

1 arra nyugodtan támaszkodhat, és elhiheti, hogy az ellenség veszteségét inkább néhány ezerrel kevesebbre, mint többre becsültem. Kegyelmességed elképzelheti, hogy ez a győzelem titokban bosszanthat minket, ellentétben állókat, miközben ez a sereg egyedül

3 kijavította hibáját, míg a herceg egy csatába sem akart beleegyezni} (Másolat) GLA HSA (K 51) 46/3559-1687. i 1 Szlavónia, illetve Horvátországban megindítandó visszafoglaló hadmüveletek irányítását Dünnewaldra bízta a haditanács, Lotharingiai Károly fővezér javaslatára már 1687 júliusában. 2 Lásd e kötetben az 1687. augusztus 5-i és augusztus 8-i dokumentumokat. 3 Badeni Lajos azzal vádolta a fővezért - alaptalanul -, hogy hadműveleti és harcászati tévedései (Nagyharsányi csatánál is!) nem befolyásolták a győzelmeket, mert Miksa Emanuel, azaz a bajorok minden esetben önálló operációkkal ellensúlyozták azokat. 4 Minden esetben, amikor jelentős új hadmozdulatokba kezdtek, a fővezér összehívta a hadsereg-haditanácsot. Lotharingiai alapkoncepciója az volt, hogy megfelelő terepre csalva a törököt, nyílt csatában veri meg.