Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

II. TANUMÁNYOK

hentek. Másnap, július 9-én a hadsereg egy része átvonult a hídon és a romos Szekcső falu melletti dombokon táborozott. A választófejedelmet az udvari kísérete Szekcsőn várta; ők továbbra is a szigeten maradtak. 9-én az ide irá­nyított újoncokat szétosztották az ezredek között és a katonák egy része új mundért kapott az elrongyolódott helyett, ahogy az mindig történik a nagy vállalkozások előtt. Július 10-én a Mohácsi-szigeten maradt seregrészek is átkeltek a jobb part­ra. Másnap mindannyian elindultak dél felé, hogy Siklós térségében a császári hadsereghez csatlakozzanak. A császári és a bajor hadsereg eszéki hadművelete Miksa Emánuel július 13-án érkezett a hadseregével Siklósra. A választó­fejedelem Badeni Lajossal és Savoyai Jenővel a hidakon át felkereste Lotha­ringiai Károlyt és csak az együtt elköltött vacsora után tértek vissza mindhár­man a táborukba. 82 Másnap, július 14-én a választófejedelem gyalogsága át­kelt a Dráván és a poggyászt is átszállították a jobb partra. 83 Július 15-én éj­jel a választófejedelem gyalogsága már a császáriakkal együtt táborozott. A bajor lovasság a Dráván átkelve ezt az éjszakát a jobbparti hídfő közelében töltötte, de másnap már ők is együtt táboroztak a császáriakkal a mocsaras szlavóniai Karasica folyó által övezett valpói várkastélytól nem messze. 84 A nyolcszáz törökből álló valpói helyőrség parancsnoka a megadásra szóló fel­hívást, az eszéki hadsereg védelmében bízva, kihívóan elutasította. 8 "' A császári és a bajor hadsereg az ellátmányát a Duna mellől kapta, veszélye­sen hosszúra nyúlt szárazföldi vonalon. Hogy a valpói törökök az utánpótlást ne zavarhassák, a kis erődöt megfelelő számú katonasággal tovább ostromol­tatták, megerősítésképpen Valpó alatt táborozott az a lovasezred is, amelyik az utánpótlás szlavóniai szakaszát biztosította. Időközben hírt kaptak a nagyvezér megérkezéséről Eszékre. A július 17-i menetelésnél a kétvonalas hadrenden belül a balszárnyat képező bajor hadse­reg volt az elővéd. Estére már a törököktől nyolc kilométernyire vertek tábort. Az ellenség a tábortól keletre egy mocsár és egy bozótos erdő közötti útszoros­ban kisebb ellenállást fejtett ki. Ezen a helyen Heissler generális vértes ezrede és a mellé, valószínűleg vezetőként beosztott néhány magyar biztosította Eszék felől a tábort. Az útszorost védő, ismeretlen létszámú török lovascsapat ellen a választófejedelem nagyobb lovas és gyalogos erőt irányított, mire azok visz­szavonultak. 8(i Másnap, július 18-án a császári hadsereg, tehát a jobbszárny vonult az élen, hogy Eszék alá érve mindjárt hadrendbe is állhassanak. A vonulásukat zavaró ellenséges portyázókat könnyen visszaverték. 87 Délután két órakor már fel­tárult előttük az Eszék előtt kiépített háromlépcsős sáncrendszer és láthatták az azon belül várakozó török hadsereget. Nyilvánvaló volt a nagyvezér straté­giája: a keresztyén hadsereg vonalas hadviselésével szemben tehetetlen gya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom