Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Gyánti István: A Tanácsköztársaság történetének sajátosságai Baranya megyében
Gyänti István: A Tanácsköztársaság történetének sajátosságai Baranya megyében mentette az összes eddig működő kormánybiztost, és munkástanácsok megalakítását rendelte el minden községben, járásban, városban, megyében, amelyek a helyi élet irányítására direktóriumot voltak köteles választani. A Tanácsköztársaság kikiáltásának híre március 22-én érkezett meg Sásdra. A megyei munkástanács és a direktórium tagjait a 23-án délelőtt tartott népgyűlés választotta meg, melyen Kerese György kormánybiztos-főispán vitte a szót. Délután megérkezett Pécsről Hajdú Gyula, aki rögtönzött népgyűlésen véglegesítette a direktórium összetételét, amelynek tagjai Kerese György kormánybiztos, ügyvéd, Fonyó Vilmos ügyvéd, Ignátz József villanyszerelő, Kéméndy József lakatosmester és Csizmadia Pál vasúti pályamunkás lettek.9 Mindezek után érkezett meg a belügyi népbiztos távirata, amelyben utasította a munkástanácsot, hogy háromtagú direktórium vegye át a végrehajtó hatalmat, megjegyezve, hogy a kormánybiztos-főispán is beválasztható a testületbe. Baranyában tehát a központi utasítást megelőzően, spontán alakult meg a direktórium, amely nem három-, hanem öttagú lett.10 A következő napokban megkezdték az ideiglenes munkástanácsok megalakítását. A vármegyei direktórium március 30-án jelentette a belügyi népbiztosnak, hogy a megye meg nem szállt területén a munkástanácsok és ezek direktóriumai megalakultak, illetve megalakulásuk folyamatban van, folyik a termelőmunka, teljes rend van.11 A munkáshatalom érvényre jutásáról értesítették a Sásdon székelő alispáni hivatalt is. Felhívták az alispán figyelmét, hogy „a direktóriumot működésében a legmesszemenőbb támogatásban részesítse, és rendeletéinek mindenkor tegyen eleget".12 Annak ellenére, hogy a tanácsokat a Tanácsköztársaság kikiáltása után minden községben azonnal megalakították, a kormányzótanács - a törvényesség igazolása érdekében - a legsürgősebb teendők egyikének tekintette a szabályos, végleges tanácsválasztások megtartását. A választójogot a Forradalmi Kormányzótanács XXVII. számú rendelete, valamint az április 2-án kiadott ideiglenes alkotmány szabályozta: választók és választhatók mindazok, akik a tizennyolcadik életévüket betöltötték és a társadalomra hasznos munkából élnek. A szavazás titkos volt.13 A falusi tanácsválasztásokat április 7-én, a járásiakat április 10-én, a megyeit 12-én, a tanácsok országos gyűlésébe küldött tagok választását pedig április 14-én tartották meg. A választásokat a megyei direktórium választási bizottsága bonyolította le. 9 KLEINNÉ 1955,5.; HAJDÚ GY. 1957,276.; VAJDA 1982,341-343. 10 MNL BaML XVI. 1. Baranya Megye Direktóriumának (Sásdi Direktórium) iratai. 38/1919. 11 Uo. 37/1919. 12 Uo. 1/1919. 13 HAJDÚ T. 1958,167-170. A község tanácsába a falu dolgozó népe minden száz lakos után egy tanácstagot küldött, az ügyek közvetlen irányítására intézőbizottságot alakított. A falusi tanácsok alakítják meg a járási tanácsot, minden ezer lakos után egy-egy tanácstagot küldenek. A megyei tanácsot a járási tanácsok választják, minden ötezer lakos után egy megyei tanácstag választható. A tanácsok országos gyűlésének tagjait a megyei és városi tanácsok választják, minden ötvenezer lakos után egy tanácstagot küldenek. 69
