Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Gyánti István: A Tanácsköztársaság történetének sajátosságai Baranya megyében
Gyánti István: A Tanácsköztársaság történetének sajátosságai Baranya megyében Országos viszonylatban elmondható, hogy a városokban volt magasabb a választásokon résztvevők száma. A fővárosban a lakosság fele járult az urnák elé, más nagyvárosokban 30-50% volt a részvételi arány. Falun a legtöbb esetben jóval alacsonyabb volt a szavazók aránya.14 Baranya vármegye meg nem szállt községeinek választási adatai töredékesen állnak rendelkezésünkre, a községek mintegy egyharmadáról van adatunk. Ezek alapján arra következtethetünk, hogy az országos átlagnál alacsonyabb volt a részvétel, az összlakosság alig több mint 12%-a szavazott.15 A választások során Baranya megye élére 70 tagú munkástanács került, amely az ügyek közvetlen intézésére 5 tagból álló intézőbizottságot (direktóriumot) választott. A „második" direktórium tagjai: Kandi János sásdi adóhivatali tisztviselő, Havas Kornél pécsi vasúti tisztviselő, Pintér György sásdi vasúti pályamunkás, Noé János pécsi asztalos és Zidarics József pécsi vasmunkás. Két utóbbi direktóriumi tag Pécsett tartózkodott. A választás után a direktóriumba a szocialista párt prominensei kerültek, az első direktórium polgári tagjai közül nem került be senki. A megyei direktóriumban a vezető szerepet a Sásdon tartózkodó Kandi János, Pintér György és Havas Kornél vette át. A direktórium működéséről 1919 őszén a hegyháti járás főszolgabírója a következőket írta a kaposvári államügyészségnek: „A vármegyei direktórium egy rövid ideig együtt működött, vagyis a három tag együttesen tette meg az intézkedéseket. Később felváltva egy-egy tag intézkedett. Havas Kornél, mint ezredpolitikai megbízott és az országos munkástanács tagja hosszabb időn át távol volt. Ezen idő alatt az összes intézkedéseket többnyire Pintér György tette, mert Kändl János sokat járt a vidéken, hol részint agitált, részint részegeskedett." Ugyanitt Pintér Györgyről azt olvashatjuk, hogy attól eltekintve, hogy a tanácskormány rendelkezéseinek végrehajtása iránt intézkedett „egyéb különleges bűncselekmény miatt ellene mai napig panasz nem érkezett",16 Havas Kornél személyéről és tevékenységéről a bevezetőben már említett alispáni jelentés így számolt be: „Megnyilatkozásaiban mindenkor kommunista volt és lelkiismeretesen végrehajtott minden kommün rendeletet. Viszont minden túlzástól és túlkapástól tartózkodott, az úgynevezett burzsujok ok nélküli üldöztetését nem engedte meg, sőt a megtámadottakat meg is védelmezte. A politikai megbízottakat megrendszabályozta és a vármegye területéről fokozatosan el is távolította."17 A fent említett politikai megbízottak képviselték a központi kormány akaratát az egyes vármegyékben, ahol ellenőrizték a direktóriumok munkáját. Április 2-án a sásdi munkástanács kérte a belügyi népbiztost, hogy „Baranya vármegye meg nem szállott részének kormányzására és a termelés zavartalan rendjének biztosítására" politikai megbízottnak Hajdú Gyulát, a pécsi munkásmozgalom egyik vezéralakját küldje,18 azonban ezzel a megbízatással elsőként Kiss Roland érkezett a megyébe.19 Személyéről 14 HAJDÚ T. 1958,172. 15 FEHÉR 1996,59. 16 MNL BaML IV. 410. b. Baranya vármegye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok. 1374/1919. 17 Közli: BABICS-SZITA1970,206-210. 70
