Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett sze elég speciális helyzetben voltak, hiszen általában jelentős agrárgazdasággal nem rendelkeztek. Pécs földbirtokszerkezete sem volt alkalmas jelentős méretű agrártermelésre. A nagyváros közigazgatási határa 12 250 hold volt, amelyből 5197 hold a város tulajdonát képezte.32 A városi földek nagy részét a Mecseken lévő erdő (4249 hold) tette ki, amely az élelemtermelés szempontjából ugyan másodlagos volt, ugyanakkor annál fontosabbnak bizonyult az erdők bérbeadásából származó városi bevétel, nem is részletezve a lakosság (és a piac) tűzifával való ellátásának kérdését. De volt a városnak a vasúttól délre lévő területeken 222 hold szántója, 12 hold rétje és 59 hold rétje is, s akkor még nem is említettük a tekintélyes méretű 340 holdas legelőt. A többi föld nagy része magántulajdonban volt, de alapvetően kisparcellás rendszerben. Nagyobb, néhány száz holdas birtoka csak néhány magánszemélynek (Jankovics Hugó, Mattyasovszky Jakab), a Püspökségnek (200 hold) és a Székesegyháznak (186 hold), valamint a DGT-nek (366 hold) volt Pécsett.33 A polgári magántulajdonban lévő földek harmada szőlő volt, többi része pedig kisméretű szántó- és rétparcellákból állt. MEZŐGAZDASÁGI TERMÉSEREDMÉNYEK PÉCSETT 1915-1918 KÖZÖTT Termett métermázsában 1915 1916 1917 1918 búza 6705 4487 7304 3548 rozs 280 144 333 253 árpa 2193 2065 1950 1296 zab 943 1097 680 600 tengeri 7620 2536 4246 3048 burgonya 2700 2475 1089 4240 cukorrépa 1450-Forrás: MSE 1915-18, C. kötet: Az 1915. évre. 83.; C/b. kötet: Az 1916., 1917. és 1918. évekről. 47. és 49. A földbirtokszerkezet miatt a háború alatt Pécs határában érdemi, nagyobb kiterjedésű gabonatermelés nem folyt. A táblázat adataiból ugyanakkor világosan látszik, hogy a városhatáron belüli búzatermés 1915-1918 viszonylatában mintegy 50, az árpatermés 40, a zabtermés 30, a kukoricatermés 60 százalékkal esett vissza. Érdemi 32 Minden területi adatot katasztrális holdban adunk meg. 33 GAZDACÍMTÁR 1911, 58. adatai alapján; az 1915. évre lásd: MSE 1915-18, C. kötet, 70. old. 100
