Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett növekedés a burgonyánál található, ahol 1917-18 között négyszeresére emelkedett a megtermelt mennyiség. A gabonatermés fölöslegét, vagyis ami a személyi fogyasztáson túl képződött, 1915 végétől kezdve a monopoljogokkal felruházott Haditermény Rt. lefoglalta. Ennek köszönhetően volt idő, amikor már egy szem helyben termelt búzát nem lehetett Pécs piacain vásárolni, ha esetleg valamelyik környékbéli kistermelő behozott egy-két szekérrel, azt azonnal elkapkodták.34 Tegyük még hozzá: Pécs mellett jelentős kiterjedésű nagybirtokok feküdtek (üszögi, pellérdi, püspöki, káptalani, székesegyházi uradalmak), de azok gabonatermését Pécs város nem kaphatta meg. Nagy szerepe volt a háború alatt a helyi húsellátás biztosításában a Pécsi Sertéshizlaló Rt.-nek. A társaság a háború előtt sok mindennel foglalkozott, de 1914 után korlátozták tevékenységét. Jelentős, alkalmanként ezer darabnál is nagyobb sertésállománya volt a Sertéshizlalónak, amelyet igen takarékosan, beosztva használtak föl. Pécs város kizárólagos szerződést kötött a vállalattal. A vágást a városi hentesek végezték, s csak a városon keresztül lehetett értékesíteni. Jó híre volt a cégnek, a háború elején még Kaposvár város is Pécsett hizlaltatott.35 Egyre inkább problémává vált viszont a takarmány beszerzése, s a katonaság növekvő szalonna- és zsírszükséglete. 1916-ban például nagyon gyenge volt a hazai kukoricatermés, így a vállalatnak is szembe kellett néznie a takarmányhiánnyal.36 A húsminőség nem volt magas, a sertéshús a korabeli források szerint alapvetően nagyon zsíros és laza szerkezetű volt. 1917-ben már odáig jutottak, hogy a városi hatóság nem tudott tengerit beszerezni, ezért kényszermegoldásnak tűnt, hogy az akkori 1100-1200 darabos sertésállományt kihizlalás nélkül leölik, a húst megfüstölik, vagy más módon konzerválják, s később felhasználják.37 Később valamit javult a kukoricaellátás, de továbbra is bűvészkedni kellett a város húsellátását illetően, így például 1917 nyarán városon kívülről kellett már hússertéseket vásárolni a városnak.38 Utalnunk kell még a háború alatti kertészeti termelésre. Akinek Pécsett földje volt, mindig is foglalkozott zöldség- és gyümölcstermeléssel, hiszen az jelentősen csökkenthétté a készpénzkiadásokat, ugyanakkor jó minőségű élelmiszert biztosított.39 A szőlőkben lévő gyümölcsösök révén a város híres volt barack- és almatermeléséről is. A háború alatt különösen megnőtt az önellátás jelentősége, amit még a katonának behívottak miatti munkaerőhiány sem nagyon befolyásolt, hiszen a gyümölcstermelés korábban is főleg női munkát jelentett. Pécs város is szorgalmazta a kertgazdálkodás kiterjesztését, a zöldségfélék termesztését, amely hatására különösen a város határain belül lévő bolgárkertészetek termelése futott föl.40 A város tulajdon földjei 34 Pécsi Napló, 1915. augusztus 27. 35 Pécsi Napló, 1916. július 1. 36 Lásd például: Dunántúl, 1917. január 11. 37 Pécsi Napló, 1917. március 15. 38 Dunántúl, 1917. június 7. 39 A korábbiakra lásd: ÁGH 1894; illetve KAPOSI 2006. művét. 101
