Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett az országban.13 Egy korábbi törvény értelmében a hadiüzemekben korlátozták a munkások jogait, bevezették az éjszakai munkát, s az a kevés szociális vívmány is elveszett, amit a munkás-érdekképviseleti szervek korábban szereztek.14 Az állami befolyás leghatásosabb eszköze a központi megrendelés volt: míg a háború előtt a katonai megrendelések mintegy 60 millió koronát tettek ki, addig a háború évei alatt 1,4-2,1 milliárdra ugrottak fel.15 A pécsi ipar és a szénbányászat a háború idején A pécsi iparrendszerben több olyan üzem is volt, amelyek közvetlenül is bekapcsolódhattak a fronttermelésbe. Különösen fontosak voltak a gépiparral, fémiparral foglalkozó üzemek, valamint a szénbányák. A Czindery és az Alsómalom utca sarkán lévő Hamerli-gépgyárat hadiüzemmé nyilvánították, ennek megfelelően az akkori tulajdonosokat, Hamerli Józsefet és Báder Vilmost mentesítették a hadiszolgálat alól. Mint hadiüzemnek a korábbi fő profilról, a mezőgazdasági gépek termeléséről teljesen le kellett állni. A gyár a háború éveiben elsődlegesen lőporgránátokat, kézigránátokat, gránáthüvelyeket, aknákat és aknavetőket gyártott.16 A hadiüzemekben a dolgozók létszáma általában nem csökkent, legfeljebb az összetétele változott; a Hamerli-gépgyárban a világháború alatt még nőtt is a foglalkoztatás (különösen a segédmunkásoké), ugyanakkor magas arányt ért el a női dolgozók száma is. Folyamatosan kerestek hirdetésekben dolgozókat, 1916 elején „gránátgyártáshoz alkalmas" nőket kívántak felvenni.17 A Hamerli-gépgyár munkáslétszáma általában 200 fő körül mozgott, ami összehasonlítva a háború előtti címtárakban közölt adatokkal,18 enyhe emelkedést mutat. Az állami kereslet konjunktúrát teremtett a Pécsi Dohánygyárnak is, s mivel a cég állami tulajdonú vállalat volt, így gyors növekedést produkálhatott. A háború alatt a gyár több új gépet szerzett be, aminek segítségével 1912-17 között háromszorosára növelték a termelést. A szakirodalom alapján hasonló folyamatokat láthatunk több más hazai dohánygyárnál is, mégis szinte állandósult cigarettahiány jött létre a háború alatt. A pécsi gyárban a foglalkoztatás is gyorsan nőtt, a kezdeti 1912. évi 296 fős létszám 1916-ban már 531 fő volt.19 De hasonló felfutást érzékelhetünk más pécsi ipari üzemeknél is. A Höfler-bőrgyár esetében is nőttek az állami megrendelések. Ezt kihasználva megépítettek egy nyersbőr- és cserraktárat, valamint egy igazgatói lakást, s bevezették az iparvasutat a gyártelepre. Mutatja a bőrgyár felfutását, hogy 13 BEREND-SZUHAY1975,131. 14 Lásd: 1912: 63. te.; illetve 68. te. 15 BEREND-SZUHAY 1975,132. 16 KOPASZ 1965,33. 17 Munkás, 1916. január 1. 18 Lásd: T. MÉREY 1999,18. 19 T. MÉREY 1997,36. 97
