Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Kalász Gyula: Pécsi iskolák a szerb megszállás alatt
Kalász Gyula: Pécsi iskolák a szerb megszállás alatt a szerb hordák pusztítási viszketegsége ellen, ő volt védőpajzsunk a vörösök kommunizáló szándékával szemben. "2S Amikor végigfutott a híre a Joglyceum és a Püspöki Tanítóképző kirablásának, a Ciszterci Főgimnázium igazgatója, Buzássy Ábel a hasonló sorsot megelőzendő, bölcs elővigyázatossággal a szertári készletet, a könyvtár jelentős részét és mozdítható fontosabb értékeket titkon, megbízható családok védelme alá, megőrzésre szétosztotta a boldogabb jövőben bízva. Az események őt igazolták. Tragikus sors sújtott a Főreáliskolára. A korábban sok viszontagságot megélt intézmény 1914-ben az ország legmodernebb új épületébe költözve felívelő korszakába lépett: gyarapodó korszerű szertári felszerelésekkel, elegáns berendezéssel és az épület működéséhez nélkülözhetetlen, a kor technikai színvonalát biztosító kivitelezéssel. Ezért is megdöbbentő az a példátlanul vandál pusztítás, aminek áldozatul esett. Nyugodtan állíthatjuk, hogy jól kidolgozott stratégia alapján lefolytatott hadművelet történt, katonai akció védtelen civilekkel szemben. Dr. Horváth Viktor, akkori tanárként megélve, szemléletesen írta le a manővert. „[1919] Május l-jén d.u.4 órakor intézetünket a szerb katonák körülzárták s az intézetben tartózkodó Dobos Ferenc, Messik Béla, Róna Jenő, dr. Sebestyén Béla és Varga Lajos tanárokat, továbbá Róna tanár nejét, Sántha József iskolaszolgát, Csernus Kálmán és Johann Hugó festőművészeket letartóztatták. Szuronyos őrök kísérték őket végig a városon, majd kihallgatás nélkül tömlöcbe kerültek; este behozták Gallovich János igazgatót is. A letartóztatás okául azt hozták fel, hogy híresztelések szerint a főreáliskolai tanárok szertári és könyvtári tárgyakat kísérelnek a zsákmányoló bizottság elől biztonságba helyezni. ”26 Ahogy az gyakorlattá vált, az elfogottakkal szemben nem voltak kíméletesek a fogva tartók. Ugyan másnap már szabadlábra helyezték őket, így látniuk kellett az intézet hat héten át történő tervszerű kifosztását. Az épületet lefoglalták. Hogy a tanítás valamilyen formában folytatódjon, az alsó évfolyamoknak délutánonként a ciszterci gimnázium adott menedéket, a felső osztályok szintén délután a városi polgári fiúiskola épületébe járhattak 1920-ig. A zaklatott állapot nagymértékben kihatott a tanulmányi eredményekre is. Erre utaló adat, hogy a végzős nyolcadik osztály kétharmada elégséges átlaggal zárta az évet, mindössze egy jeles mellett. A megszálló katonaság nemcsak a szertári és könyvtári állományt pakolta a társzekerekre, de vitték a padokat, a katedrákat, irodabútorokat, kályhákat, rézkilincseket, villanykapcsolókat, megpróbálkoztak a fali réz elektromos vezetékekkel is. El akarták vinni az ajtókat és a tükörablakokat, mivel azonban a pakoláskor több üveg tört, így végül ezekről letettek. Nem boldogultak a tanácsterem díszes tárgyalóasztalának szétszerelésével, ezért brutálisan szétvagdosták.27 25 PIUS 1926,4. 26 FŐREÁL 1922, 4. 27 Vö.:Uo. 86
