Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Kalász Gyula: Pécsi iskolák a szerb megszállás alatt
Kalász Gyula: Pécsi iskolák a szerb megszállás alatt A heveny pusztítási, rablási vágy mellett feltűnt egy másik jelenség is. A fosztogatók nem tartották tiszteletben parancsnokaik utasításait sem. Egyre jellemzőbb tünetként fordult elő, hogy az Újvidékre, Belgrádba indított társzekérkaravánok, vasúti szerelvények kíséretével és őrzésével megbízott szerb katonák saját zsebre dolgoztak, amikor útközben egy-egy állomáshelyen az értékes holmikat elkótyavetyélték.28 Az iskolák kifosztásának vizsgálatakor kitetszik a módszeresen, tervszerűen történt végrehajtás. Úgy tűnik, igazat kell adnunk azoknak a hangoknak, amelyek a kémkedésre, besúgásra, kollaborációra utalnak. Ilyen olvasható éppen a főreál esetében. „Kémek környékeztek bennünket, és ezek irányítója a szomorú hírhedtségre szert tett Dobrovics festő volt [...], ki az intézeti műteremben való festés ürügye alatt bejáratos volt az intézeti épületbe, ami fokozott óvatosságra intett bennünket."29 A megszállás alatt működő szocialista sajtó is többször támadta, mint állami intézményt, elsősorban a hitoktatásra és hitoktatókra szórt vádakkal, hogy „az átkos, gonosz szellemet beviszik az iskolákba és az ifjúságot is meg akarják fertőzni" izgatással.30 Az intézményét ért tortúra, az emberségébe gázoló atrocitások, a brutális letartóztatás és a ránehezedő gondok terhe teljesen felőrölte Gallovich János, a főreál igazgatója egészségét, aminek következtében agyvérzést kapott. Sajnos hamarosan, 1920. január 7-én meghalt. Az első áldozatnak tekinthetjük a helyi oktatási hálózatban. Ez is indokolja, hogy kitérjünk a személyeket ért sérelmek feldolgozására. Több kirívó eset igazolja, hogy a vaskövetkezetesség, a határozott kiállás, a rendíthetetlen hazafiság kivívta a szerb hatóságok megfélemlítő intézkedéseit. Az eljárások alá vontak leginkább közmegbecsülésnek örvendő, illusztris egyének. Fontos azonban egyúttal árnyaltabbá tennünk a képet, hiszen a városra zúduló közel három esztendő, mint egy klasszikus dráma, tragikus sorshelyzetbe taszította Pécset. A megszállási korszak valójában három periódusra tagolódik. Az első szakasz lényegét tekintve kizárólagosan a Belgrád hatalmi akciórádiuszába került terület erőszakos birtokba vételére való törekvést mutatta, miközben a demarkációs vonalon túl a baloldali forradalom, majd a vörös puccs zajlott. A tanácshatalomnak eufemizált bolsevik típusú tobzódás teljes kudarca után a központi országrészből menekülő szocialisták, kommunista prominensek egy részét városunkba befogadta a regnáló hatalom. A megszállók mind katonai, mind közigazgatási részről ezeket politikai menekültként nem tartotta aktuális céljai szempontjából veszélyesnek, holott Belgrád is tudta a kommün alatt betöltött fontos szerepüket. Ebben a - mintegy - második felvonásban 1920. február 26-án már hatalmas tömeget mozgósítva városi népgyűlést szerveztek a Széchenyi téren - a nemzeti erők bevonulásától félve -, a jelen állapot fenntartását követelve. Ennek a tömeggyűlésnek 28 Vö.: Uo. 29 FOREAL 1922, 6. Dobrovics Péter avantgárd festőművész, volt ciszterci diák. A szerbek kivonulása után Belgrádba költözött. 30 Hír, 1920. június 8.1. 87
