Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Gyánti István: A Tanácsköztársaság történetének sajátosságai Baranya megyében
Gyánti István: A Tanácsköztársaság történetének sajátosságai Baranya megyében sorban, hogy Tormás községből 7 drb. vágómarha beszolgáltatását kérik. A múlt években volt nagy takarmányhiány, továbbá a többszörös rekvirálás a község jószágállományát alaposan megfogyasztották. Legsérelmesebbnek tartja azonban azt a körülményt, hogy semmi ellenszolgáltatásban nem részesítenek bennünket. A község lakossága már hetek óta nélkülözi a legszükségesebb dolgokat, főleg a sót, olajat cukrot stb. Havas elvtárs a járási és megyei tanácsok választásánál kifejtette, hogy a falu és város lakossága termékeiket kölcsönösen cseréljék ki. Ezt az elvet - hiszen ez a szovjet rendszer szelleme - a legnagyobb részben valljuk mi is s eddig is összes terményeinket éhező városi (és főleg fővárosi) proletár testvéreink ellátására fordítottuk s mégis a legszorgosabb munka idején nélkülözzük a föntebb említett szükségleti cikkeket. Nem zárkózunk el teljesen attól, hogy a húsínség enyhítésének leküzdésére nem járulunk mi is néhány drb. (de nem 7 drb.) jószággal, de csakis ellenszolgáltatás fejében."39 40 Mivel a megye tartalékai kimerültek, a hússzükségletet csak a megszállt déli megyerészből átcsempészett állatokkal tudták biztosítani. Az illegális állatforgalmat Hidas központtal bonyolították le, ezen a vonalon valóságos árucsere-forgalom bontakozott ki. A járási tanács külön figyelmet fordított a demarkációs vonalon keresztül folyó áruforgalom szervezésére, Ófalu, Apátvarasd, Püspöknádasd, Óbánya és Kisújbánya községekben átvevő központokat állított fel, és utasította a községi munkástanácsokat, hogy támogassák a csempészetet: „A megszállt területekről árut hozó csempészt működésében zavarni, neki útjába akadályokat gördíteni, áruit elszedni, őt bántalmazni szigorúan tilos és forradalmi törvényszék által büntetendő cselekményt képez, mert mindezek a behozatalt és úgy a köz érdekét súlyosan érinti. ',4° A budapesti Baromfi-, Tojás- és Vadforgalmi bizottság a tojás- és baromfivásárlást is kiterjesztette a demarkációs vonalon túlra. Júniusban a Tolna megyei Bonyhádon megbízottat nevezett ki a csempészügyek szervezésével, akinek illetősége a baranyai területekre is kiterjedt.41 Ahogy a Tanácsköztársaság más területein, Baranya meg nem szállt részén is köztulajdonba vették az ipari üzemeket, bányákat és pénzintézeteket. Március végén államosították a Sásdi Gőzmalom és Villamossági Rt.-t, az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt. szászvári telepét, a komlói bányákat és a Sásdi Takarékpénztár Rt.-t.42 43 A gazdálkodó szervezetekben háromtagú munkástanács vette át az irányítást. A tanácsrendszer bukása után az alispán a következőképpen számolt be a kereskedelemügyi miniszternek: „Az u. n. tanácsrendszer ideje alatt a vármegye területén sem ipari termelési tanács, sem ilyennek intéző bizottsága sem működött [...] Az itt lévő kisebb ipartelepek gazdasági különállósága az egész idő alatt megőriztetett. Ezek mellé termelési biztosok lettek ugyan kinevezve, de lényegileg az üzleti vezetés mindenhol a vállalat vezetőségének kezén maradt és dacára a munkások szertelen követeléseinek, ezen kisebb ipartelepek - afoly-39 Uo. Sz. n. [10991/1919. 40 MNL BaML V. 128. a. Hidasi Körjegyzőség iratai. Körjegyzői Hivatal iratai. 667/1919. 41 MNL BaML XVI. 1. Baranya Megye Direktóriumának (Sásdi Direktórium) iratai. Sz. n. [1073J/1919. 42 Uo. 32/1919., 33/1919. 43 MNL BaML IV. 410. b. Baranya vármegye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok. 2253/1920. 74
