Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Gyánti István: A Tanácsköztársaság történetének sajátosságai Baranya megyében
Gyánti István: A Tanácsköztársaság történetének sajátosságai Baranya megyében tonos áremelések folytán - általában igen jó üzleteket csináltak. A vármegyei direktórium a kisiparosokat akarta közös nagyobb ipartelepeken egyesíteni, ez az ügy azonban csak a tervezgetések és tárgyalások stádiumáig jutott el, végrehajtva azonban már nem lett."43 A Forradalmi Kormányzótanács rendelete értelmében a 100 holdon felüli birtokok minden megváltás nélkül a proletár állam tulajdonába mentek át. A hegyháti járásban a 100 holdon felüli birtokok többsége középbirtok volt. A rendelet alapján a meg nem szállt megyerészen minden jelentősebb birtok - szám szerint 27 - kisajátítása megtörtént. Az egyes birtokok nagysága 100-15 000 kát. hold között mozgott. Az összes szocializált birtokok területe mintegy 35 000 kát. holdra terjedt.441919 őszén a szocializált gazdaságok működéséről a földművelésügyi miniszterhez intézett alispáni jelentés a következőket állapította meg: „A vármegye területén az összes szocializált gazdaságok, - részükre a sásdi takarékpénztár r. t.-nél külön-külön nyitott folyószámlákon - , önállóan kezeltettek. A tulajdonos (bérlő, gazdatiszt) mindenhol birtokban maradt és gazdaságát maga vezette. A központi szervek a gazdálkodásba nem avatkoztak be, működésük lényegileg véve csak formai volt és tulajdonképpen csak a felülről jött rendelkezéseknek az egyes gazdaságokhoz való továbbítására szorítkozott. Termelőszövetkezet, vagy más hasonló központi gazdálkodás a vármegye területén létesítve nem lett. Kétségtelenül az úgynevezett gazdaságifelügyelők előnyére kell írni, hogy a gazdálkodás központosítását nem erőszakolták, mert ezáltal a gazdálkodás menete még jobban meg lett volna zavarva és a gazdák anyagi érdekei még több sérelmet szenvedtek volna. "45 A mezőgazdaság átszervezésének kezdetén a Somogy megyei termelőszövetkezeti központ ugyan kísérletet tett arra, hogy Baranyában is termelőszövetkezeteket szervezzen,46 de - ahogy fent láttuk - az ide kinevezett gazdasági biztos a helyi sajátosságok figyelembevételével nem erőltette a téeszesítést. A baranyai termelőszövetkezeti érdekek megvédését a földművelésügyi népbiztosság a Sásdon felállított mezőgazdasági műszaki hivatal feladatává tette.47 A megye gazdasági önállósága egyébként nem maradt érintetlen, a későbbiekben gazdálkodási szempontból Tolna megyéhez kapcsolódott. Július elején a népbiztosság úgy intézkedett, hogy Dombóváron gazdasági főbiztosságot állít fel, és ennek hatáskörébe utalja a sásdi gazdasági felügyelőséghez tartozó szocializált gazdaságokat is. ígéret volt azonban arra, hogy Baranya teljes területének felszabadulása esetén a megye visszanyeri gazdasági önállóságát. Minderre azonban a tanácsrendszer bukása miatt nem kerülhetett sor. Augusztus 1-jén a Forradalmi Kormányzótanács lemondott, és a szakszervezeti kormány vette át a hatalmat. Baranyában augusztus 3-án még ülésezett a megyei munkástanács,48 44 SZINKOVICH 1969b. 45 MNL BaML IV. 410. b. Baranya vármegye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok. 1122/1922. 46 MNL BaML XVI. 1. Baranya Megye Direktóriumának (Sásdi Direktórium) iratai. Sz. n. [1030]/1919. 47 Uo. 633/1919.; MNL BaML XVI. 202. Sásdi Kerület Központi Műszaki Hivatalának iratai. 43/1919.; KOPASZ 1959. 48 MNL BaML XVI. 1. Baranya Megye Direktóriumának (Sásdi Direktórium) iratai. 1227/1919. 75
