Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Ernyes Mihály: A kerületi rendőr-főkapitányság Pécsett a szerb megszállás után
Emyes Mihály A kerületi rendőr-főkapitányság Pécsett a szerb megszállás után Háttérgondolatok A magyarországi vidéki rendőrség államosításáért a 19. század utolsó negyedétől erőteljes mozgalom bontakozott ki, melyet jól tápláltak az 1873-ban - Pest-Buda- Óbuda-Margitsziget egyesítésével - létrejött Budapest székesfőváros rendőrségének államosítását követően megmutatkozott pozitív tapasztalatok. Ezek jelentősége tovább növekedett az 1881-ben kiadott, a fővárosi rendőrségre vonatkozó szervezeti törvénnyel. Ugyanebben az évben megkezdődött a vidék közbiztonságának biztosítását célzó csendőrség megszervezése. Az államosítás ellen szóló érvek csekélyebb számban, néhány, a városok önkormányzati autonómiáját féltő véleményben fogalmazódtak meg. A megvalósítás akadozásának, de még inkább elhúzódásának domináns okait jelentették az ország vezetésében résztvevő politikusok elképzelései, a politikai véleménykülönbségek befolyásoló hatásai és nem utolsósorban a szükséges anyagi javak hiánya. Ezt sokszor említették úgy, hogy a vidéki rendőrség államosításához már csak pénz kell.1 Az egységes állami rendőrség létrehozását célzóan a belügyminisztérium vezetésével megbízott magyar királyi miniszterelnök, Wekerle Sándor (1848-1921) az 1918. június 6-i kormányülésen bejelentette, hogy a közbiztonsági viszonyok kívánalma miatt szükséges a vidéki rendőrség államosítása, melyre vonatkozóan törvénytervezetet dolgoztatott ki, és azt az országgyűlés elé kívánja terjeszteni. Ehhez a minisztertanács helyeslőén hozzájárulva megadta a felhatalmazást, azonban az előterjesztéssel csupán a pénzügyi bizottság foglalkozhatott.2 A Magyar Királyi Állami Rendőrség szervezéséről szóló törvényjavaslatot a Friedrich-kormány 1919. szeptember 22-én elfogadta és „az államérdek érvényesülésének mindent megelőző parancsoló szükségessége miatt ezt a törvényjavaslatot a törvényhozás utólagos jóváhagyása reményében" mint szükségrendeletet, végre is hajtotta.3 A kormányrendelet kiadásáról Beniczky Ödön (1878-1931) belügyminiszter 5.047/1919. (X. 1.) szám alatt, törvénypótló kormányrendelettel gondoskodott, melyet 1 Bővebben: ERNYES 2019b. 2 Belügyminiszteri bejelentés az állami rendőrség szervezéséről szóló törvénytervezetről. MNL OL W12. Mt. jkv. 1918. június 6.19/33. 3 88.506/1919. VI. c. (XI. 22.) BM r. MNL SMLIV. 401. Somogy vm. Főisp. ir. 3.437/92/1919.; Tv. jav. Ki. 1910. LXIII/1462. sz. 12-52. Törvényjavaslat a m. kir. állami rendőrség szervezéséről. 1918.VII.9. Wekerle Sándor. 53
