Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Bognár Zoltán: Adalékok Siófok 1919-es történetéhez
Bognár Zoltán: Adalékok Siófok 1919-es történetéhez a következő hónapokban megnövekedett jelentőségét, hiszen az itt létesített budapesti távíró- és telefonkapcsolat stratégiai szerephez juttatta.11 Az átmenet alakulásában nagy szerepe volt Edgar Craenenbock alezredesnek, a II. vörös hadtest vezérkari főnökének, aki már korábban kereste a kapcsolatot az Antibolsevista Combéval, majd Horthy Miklós köreivel is. Maga köré gyűjtve korábbi háborús hadosztályának tisztikarát, Siófokon helyezkedett el. A román csapatok ekkora már Székesfehérvárig jutottak, délen a szerb megszállás akadályozta a térnyerést, így a Nemzeti Hadseregnek kevés lehetőség jutott. Horthy Miklós döntését Siófok térsége mellett elősegíthette, hogy a község környékén kellő teret nyert csapatai feltöltéséhez, valamint a Lehár Ferenc csapatai és Budapest közti utat is elfoglalta. Ezzel a lépéssel eldöntötte, hogy a két önálló hadsereg közül kié legyen az elsőbbség, elejét véve a későbbi rivalizálás lehetőségének.12 A vörös alakulatok leszerelése nem történt meg egyik pillanatról a másikra. Pogány József tartalékos hadcsoportja az utolsó napokban még Siófokon tartózkodott, de mire Horthy Miklós megérkezett, Pogány maga már nem volt a közelben.13 Augusztus 7-én még kévésén múlt, hogy végül nem végezték ki a halára ítélt Massányi Emil főhadnagyot. Ebben szerepet játszhatott, hogy ezekben a napokban Edgar Craenenbrock megbízható csapatai Lepsény környékén voltak, készülvén Székesfehérvár és Budapest felé indulni, így a községben bizonytalan erőviszonyok uralkodtak.14 Ugyanakkor a Nemzeti Hadsereg előőrsei sem voltak még magabiztosak: Régner Károly (Pogány József testőrsége egyik parancsnokának) letartóztatása nem volt sikeres, őt katonái kimentették.15 A helyben maradt vörös tisztek ezután a rendet igyekeztek fenntartani, majd elkezdték a szökésben lévő vörösöket őrizet alá helyezni.16 Horthy Miklós és a Nemzeti Hadsereg berendezkedése Siófokon Horthy Miklós Magasházy László szárnysegéddel augusztus 13-án landolt a balatonkiliti reptéren, miután Edgar Craenenbrock üzenetében jelezte, hogy a község szabad. A környéket eddigre már elhagyták a Vörös Hadsereg és a direktórium tagjai, a visszamaradtak (néhány katona és nyolc csendőr) Horthyék bejelentkezésére tisztelgéssel válaszoltak.17 Ekkor egyelőre mindössze ketten képviselték az új hatalmat, de határozott fellépésükkel fennakadás nélkül tudtak berendezkedni a 11 ÁBTL 3.1.9. V-8943 12 BENCSIK 2001, 81-82. 13 ÁBTL 3.1.9. V-8943 14 KOZMA 2019,401-404. 15 MNL SML XXXV. 55. Karlicsek Ferenc gyűjtemény. 16 KOZMA 2019, 401-404. 17 Kráner őrnagy, Jókai csendőr (később Horthy vadásza lett) és Jelinek Pál (vöröskatona/polgárőr, a későbbiekben gyakran tűnik fel majd a községet vezető testületekben) nevei ismertek közülük. 43
