Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Bognár Zoltán: Adalékok Siófok 1919-es történetéhez
Bognár Zoltán: Adalékok Siófok 1919-es történetéhez Thanhoffer-villában, mely előzőleg a Vörös Hadsereg parancsnokságaként működött. Két nappal később, mielőtt a Nemzeti Hadsereg megérkezett volna, Horthyék hamis igazolványokkal és feltűnésmentes ruházatban - erre a román demarkációs vonalon történő zavartalan átkelés miatt volt szükség - Budapestre utaztak tárgyalni a Sir George Clerk vezette antant misszióval, majd a román megszállók vezetőjével, Gheorghe Márdárescuval.18 A szárazföldön augusztus 16-án - a Nemzeti Hadsereg első hírnökeként - Kozma Miklós érkezett meg 15 fős csapatával. A bizonytalanságot fokozta, hogy Craenenbrock megbízható tisztjei nem varrták fel a rangjelzéseket, amikhez augusztus 20-ig nem lehetett hozzájutni. Ez félreértésekre és gyanakvásra adott okot. Kiürítésre kerültek a parti üdülők, melyben még a vörösök által beutaltak nyaraltak, az épületeket fogdaként használták a következő hetekben. Kozma Miklós tartóztatta le az itt tartózkodó Stromfeld Aurél ezredest és Rab Ákos alezredest. Jellemző a helyzetre, hogy Stromfeld őrzésére egy hadnagyot tudott csak rendelni, mivel a Nemzeti Hadsereg képviselői egyelőre kevesen voltak jelen a községben. A villa körül hamarosan többen összegyűltek, így a házi őrizet helyett a Hullám szállóban helyezték el végül a letartóztatottakat.19 Hamarosan megérkezett Prónay Pál különítménye, és a Nemzeti Hadsereg is berendezkedett Siófokon, utóbbi a Braun-villában. Horthy távolléte alatt Soós Károly vezérkari főnök megszervezte a katonai kerületeket, mellyel a dunántúli megyékben gyakorlatilag katonai igazgatás került bevezetésre. Siófok a második kerület központjaként lett kijelölve, katonai parancsnokának Sréter István ezredest nevezték ki, a politikai irányítással pedig Bartos János kormánybiztost bízták meg.20 Horthy és Magasházy augusztus 23-24-e körül tértek vissza, immár családjukkal együtt. Prónay Pál eddigre már elhagyta a község környékét.21 A siófoki mártírtok története és a beszámolók ellentmondásai Ez idő tájt került sor a legnagyobb port kavart esetre, melynek során 40, baloldali bűnök miatt elfogott embert végeztek ki Siófok határában.22 Ez az egyetlen olyan tömeges kivégzés, mely kétséget kizáróan bizonyított, rajtuk kívül a község területéről kevés esetről nyilatkozhatunk kellő magabiztossággal.23 Bizonyos, hogy történtek még atrocitások és halálesetek, de a sajtóban és különböző visszaemlékezésekben szereplő szörnyű történeteket érdemes kritikával szemlélni a gyanús körülmények, a bi18 ANDRÁSSY 1989, 383.; OLÁH 1997, 7.; ÁBTL 3.1.9. V-8943 19 KOZMA 2019, 309-403. 20 GÖRÖG 2003. 21 ANDRÁSSY 1989, 383-386. 22 Az eseményeket részletesen leírja Andrássy Antal (ANDRÁSSY 1989) és Oláh Vilmos (OLÁH 1997). Jelen tanulmány keretei között elsősorban a korabeli beszámolók ellentmondásaira kívánom a figyelmet irányítani. 23 OLÁH 1997,8. 44
