Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Bognár Zoltán: Adalékok Siófok 1919-es történetéhez
Bognár Zoltán: Adalékok Siófok 1919-es történetéhez környéket és alapította meg ennek alapszervezeteit. 1919 februárjában léptek kapcsolatba a Kommunisták Magyarországi Pártjával. Tóth István március 21-én a helyi direktórium alelnöke lett, majd Rónai Zoltán igazságügyi népbiztos a forradalmi törvényszék elnökévé nevezte ki.3 Siófokon a tanácsválasztást (mely a korabeli sajtó szerint általános és titkos volt) április 7-én tartották, a munkástanácsnak 36 tagja lett.4 8-án hattagú intézőbizottságot választottak (ennek tagja volt Halász Lajos is), majd megalakították a háromtagú direktóriumot és kinevezték a forradalmi törvényszék tagjait.5 A direktórium elnöke Szűcs Menyhért lett.6 Tóth Istvánt ezt követően megerősítették hivatalában, megválasztották járási és megyei direktóriumi tagnak, majd a Veszprém megyei választmány delegálta a Tanácsok Országos Gyűlésébe, mint országgyűlési képviselőt.7 A községi párttitkár Talabér Lajos volt,8 a párt pénztárosa pedig Fóra Jánosné.9 A proletárdiktatúra végnapjai A Tanácsköztársaság rövid időszakának végére már a hadi események is befolyással voltak. Pogány József, a Vörös Hadsereg II. hadtestének parancsnoka júliusban helyezte át állomáshelyét Székesfehérvárról Siófokra. A front összeomlásának és a román előrenyomulásnak köszönhetően a hadtest vezérkari tisztjei a siófoki hadtestparancsnokság alárendeltségébe kerültek.10 Ennek köszönhette elsősorban a község politikai megbízottja. Egyes források szerint ő is volt direktóriumi elnök, ezt erősítik azok a leírások, melyek Szűcs Menyhértet első direktóriumi elnökként nevezik meg. 1919. augusztus 19-én letartóztatták és 27-én kivégezték egyetlen helyiként, egy tévedés folytán a siófoki mártírokkal együtt. ÉLETRAJZGYŰJTEMÉNY 1975, 75. 3 MNL SML XXXV. 55. Siófoki mártírok gyűjtemény. Tóth István levele az MSZMP Somogy megyei bizottságának. 1971. november 2. 4 További ismert munkástanács tagok voltak: Halász Lajos, Tantos János (direktóriumi elnökhelyettes, a katonai és rendészeti teendők felelőse), Váradi Adolf (a háború után telepedett le Siófokon. Részt vett a vasas szakszervezetben és tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak. A Siófoki Községi Munkástanácsban kulturális és szociális területekért volt felelős. Az 1930-as években a zeneiskola egyik alapítója és mecénása, a helyi Dalkör vezetője. 1944-ben többször internálták. Az első szovjet vezetés idején vállalta a régi mozgalmi munkások felkutatását. A német csapatok visszatérése után sem hagyta el a községet. 1945. január 27-ének éjszakáján végezték ki), Karlicsek Ferenc (1918-tól a vas- és fémmunkás szakszervezet tagja és egyben pénztárnoka. A Tanácsköztársaság alatt rendeletek szerkesztésében vett részt. 1945 után az SZDP titkára volt az egyesülésig, tagja volt a Nemzeti Bizottságnak, a községi képviselőtestületnek, később a tanácsnak is több alkalommal), Pintér Gyula, Kele József, Balogh György, Nagy György, Németh György, Pelenta Károly. MNL SML XXXV. 55. Karlicsek Ferenc gyűjtemény, ÉLETRAJZGYŰJTEMÉNY 1975,159., MNL VeML V. 430. TŰK 17, 27,28/1920. 5 Népszava, 1919. április 12. 6 Életéről keveset tudunk. A kommün alatti szerepvállalását megelőzően vízvezeték-szerelő volt, 1939- ben hunyt el. 7 MNL SML XXXV. 55. Siófoki mártírok gyűjtemény. Tóth később vöröskatona, majd az enyingi járási direktórium elnöke lett. 8 Uo. Németh Ferenc megyei titkár levele Sándor Józsefnek. 1971. november 2. 9 MNL SML XXXV. 55. Karlicsek Ferenc gyűjtemény. 10 ANDRÁSSY 1989,382. 42
