Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Vargháné Szántó Ágnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1919)
Vargháné Szántó Agnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1920) Szászváron mintegy 1000 megbetegedés fordult elő, Gerényes és Kishajmás községekben a lakosság körülbelül 50%-a betegedetett meg. A járvány határozottan enyhe lefolyásúnak bizonyult, súlyosabb megbetegedés az esetek 5%-ánál volt tapasztalható.146 A halálozási ráta az összmegbetegedések 2%-a volt. A járási főszolgabíró véleménye szerint a járvány fő terjesztői a templomok, iskolák, kocsmák voltak. Úgy vélte, hogy ha ezeken a helyeken az emberek tömeges összejövetele megszűnne, biztos kilátás lenne a járvány megszűnésére.147 A sajtóból a következő képet kapjuk Szászvár helyzetéről: a kór az orvoshiány folytán gyorsan terjedt, 10 nap leforgása alatt 350 megbetegedés és 25 halálozás történt. Oszszességében a község lakóinak 17%-a kapta el a betegséget és ezen esetek több mint 7%-a halálos kimenetelű volt.148 A hivatalos adatok szerint Szászváron spanyolnáthában októberben 13-an haltak meg. A szászvári anyakönyvi kerület halotti anyakönyv másodpéldánya tartalmazza Vékény, Kárász, Császta, Magyaregregy adatait is. Ezek szerint a betegség októberben ezeken a településeken is megjelent, és összesen 6 spanyolnátha okozta haláleset történt. A szászvári kerület tehát hivatalosan 19 spanyolbetegséget feltüntető halálesetet számlált, ha figyelembe vesszük, hogy további 6 esetben tüdőgyulladás volt feltüntetve halálokként, és ezeket az eseteket is a pandémia rovására írjuk, megkapjuk a sajtóban leközölt 25 halálozási esetet. A halottak száma októberben összesen 40 volt, tehát összes elhalálozás 62,5%-át (!) a spanyolinfluenza okozta. Novembertől a spanyolnátha egy szászvári esetet kivéve eltűnt a halotti bejegyzésekből, tüdőgyulladás is csak három esetben került bejegyzésre az év fennmaradó részében. 1919 januárjában 1 esetben, 1920-ban tavaszán 9 esetben jegyeztek be spanyolnáthát a halál okaként.149 Összegzés A spanyolnátha globális elterjedésének fő oka a dúló világháború következményeképp a hadseregek akár kontinenseket is átívelő mozgása, majd a katonák polgári lakossággal való érintkezése, a háborús mindennapok sajátosságaként a jegyre kapható közszükségleti cikkekért kialakult hosszú sorok, melyek melegágyai voltak az influenzának.150 A nők fokozottabb megbetegedése többek között annak volt köszönhető, hogy főként ők álltak a fent említett sorokba, ők ápolták a betegeket, a jótékonysági tevékenység is főként női szerep volt. A Mo146 Hegyháti járásorvos jelentése az alispánnak 1918. október 18-án. MNL BaML IV. 410. b. Baranya vármegye alispánjának iratai. 30/1919. 147 A Hegyháti Járás főszolgabírója 1918. október 18-i jelentése szerint. MNL BaML IV. 410. b. Baranya vármegye alispánjának iratai. 30/1919. 148 Dunántúl, 1918. október 19. 6. 149 MNL BaML XXXIII.l a. Szászvári anyakönyvi kerület halotti anyakönyv. 1907-1930. 150 GÉRA 2015, 735. 268