Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)

Vargháné Szántó Ágnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1919)

Vargháné Szántó Agnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1920)

lelő járványintézkedések meghozatala érdekében szükség volt a betegek számának viszonylagosan pontos ismeretére. A megfertőződött személyek bejelentése azonban döcögősen ment. Az első napokban érkeztek ugyan bejelentések magánorvosoktól is, de csakhamar kizárólag a városi kerületi orvosok és a katonai orvosfőnökök feleltek meg a tisztiorvosi kérelemnek. Dr. Ludwig Ferenc úgy vélte, hogy az összes helybeli orvost határozatilag kell kötelezni a spanyolnátha esetek - a gyógyszertárakban díjtalanul kapható - „orvosi jelentés" lapokon történő pontos és mielőbbi bejelentésére. Ebben kérte a polgármester intézkedését.46

A közegészségügyi bizottság 1918. október 10-én újfent összeült. A városi tiszti főorvos beszámolt arról, hogy tapasztalatai szerint a pécsi viszonyok nem olyan veszélyesek, mint azt egyesek feltüntetik. Egy új becslést is közölt: a megjelenésétől szeptemberig mintegy 1200-an kapták el a fertőzést, ebből 13 eset végződött halállal. Az orvosok bejelentési kötelezettségének köszönhetően a következő viszonylag pontos adatokat ismertette: szeptember 16. és október 8. között 177 felnőtt, 96 iskolába járó gyerek és 36 (6 éven aluli) kisgyermek betegedett meg, akik közül 33-an haltak meg. Dr. Ludwig Ferenc az adatok pontosságát illetően elismerte, hogy sokan nem veszik igénybe az orvosi segítséget, így nem kerülnek az adataik a rendszerbe. Ember János királyi tanfelügyelő felszólalásában ismertette, hogy a felügyelete alatt álló népoktatási intézményekben mintegy 1000 tanuló hiányzik, akik azonban nem mindnyájan betegek, hanem kb. 300-an ruha-, illetve cipőhiány miatt nem járnak iskolába, és a fennmaradó 700 között is sokan vannak, akiknek más a betegsége. Az iskolák bezárásának nem volt híve. Dr. Lieber György bizottsági tag kijelentette, hogy a bizottság nem tartja ugyan feladatának, hogy az újságoknak direktívákat adjon, de a maga részéről azt kívánta, hogy eljusson a lapokhoz az a véleménye, hogy „az újságíró fő kötelességének azt tartja, hogy veszély esetén megnyugtassák a közönséget, nem pedig túlozzák a veszélyt, hogy a lakosságban bizonyos félelmet idézzenek elő, hogy fix ideákat forszírozzanak. A mostani félelem felidézésének az okai az ujságközlemények" ,47 A bizottság végül helyeslőleg tudomásul vette az addigi hatósági intézkedéseket és a továbbiakra nézve egyedül a továbbterjedés megelőzésére vonatkozó intézkedéseket tartott szükségesnek. Egyben felkérte a sajtót, hogy a rendelkezésére bocsájtott adatok lelkiismeretes és tárgyilagos közlésére szorítkozzék, ezzel is „eleje

46 A városi tiszti főorvos 1918. október 10-én kelt levele. Nendtvich Andor 1918. október 14-én 28067. szám alatt kiadott határozatával kötelezte az összes gyakorlatot folytató helybeli orvost és gyógyintézetet (kórházat), hogy a spanyolnáthában megbetegedettekről jelentést tegyenek. Az információ gyors áramlását biztosítandó a bejelentési lapokat a városháza főbejáratánál elhelyezett hivatalos levélszekrénybe kellett bedobni. MNL BaML IV. 1406. g. Pécs Város Tanácsának iratai. Főjegyzői (Elnöki) ügyosztály iratai. E-5479/1924.

47 A Pécsi Napló szerint azonban: „az újságnak kötelessége reámutatni a bajra és arra felhívni a hatóság figyelmét, követelve a szükséges intézkedéseket. És mikor a lapok ezt a kötelességöket teljesítik, akkor a közigazgatási bizottságban rosszaié hangok emelkednek, mert a sajtó nem hallgatja el a bajt. Utasításokat a lapoknak nem adhat a közigazgatási bizottság, a lapok mindenkor feladatuk magaslatán állanak és tudják, mit szabad irniok és mit nem."

249